portyázás a digitális határvidéken
Nagy emberek számítógépen játszanak sorozatunk második részében - az első Ralph Baer volt - John Romero játszik a Doom egyik béta változatával, ami alatt még a Super Nintendós Wolf3D hangjai szólnak, viszont már tartalmaz deathmatch-et. 1993-mat írunk, a rendes 3D megjelenítés még nagy szónak számít, a hardverek még egzotikusak, annyira, hogy a háttérben még egy NeXT munkaállomás is feltűnik.
A forrás John Romero Vimeo csatornája, szinte csalás, mi is érezzük.
Felzárkóztató képzésként közöljük az amerikai Szoftverkiadók Szervezetének (Software Publishers Association, SPA) 1992-es kalózkodás elleni, nyomokban oktatást is tartalmazó videóját. A rapsláger közepén az America Online AD&Đ témájú MMORPG-jének alkotói mondják el, hogy a videojátékok létrehozásához egy raklap ember munkája szükséges.
Már 1981-ben lehetett tudni, hogy a napi hírek helye a számítógép képernyője. Mr Howard, akinek a daliás időkben már nem csak számítógépe, de modemje is volt, így töltötte le nap mint nap a San Francisco Examinert. A kísérlet alapvetően nem a pénzről szólt a lap számára, hanem a digitális szerkesztéssel való kísérletezésről. A lehetőséget az újságban hirdették meg, és a Bay Area két-háromezer személyi számítógéppel rendelkező geekjéből ötszáz jelentkezett is kipróbálni az újdonságot. A teljes lap két óra alatt jött le modemen, ami nagyjából tíz dollárjába került az előfizetőnek.
A videót a Gizmodo Retromodo rovata ásta elő, érdemes rájuk felirítkozni mindenkinek, akit érdekel a sosevolt jövő.
1999 jó év volt a hackereknek, ekkor adták ki például a DeCSS nevű programot, amivel a DVD lemezek védelmét ki lehet kerülni. A szoftver lehetővé tette, hogy a másolásvédett filmeket linuxos vasakon is meg lehessen nézni, vagy hogy a filmeket a lemezekről kinyerjék. A szoftver megjelenését kardcsörgetés kísérte, a projektben résztvevő Jon Lech Johansen ajtaján rendőrök kopogtattak, a hackert beperelték, felmentették, az ítéletet megfellebbeztek, és végül megint felmentették.
A DeCSS kódot tiltakozásul pólókra nyomtatták, versbe foglalták, szteganográfiával más fajta adatok közé rejtették, sós kútba tették, drámát írtak belőle, onnan is kivették a pert a szólásszabadság megsértéseként értékelő aktivisták.
Stig-Lennart Sørensen 2000-es vizsgafilmje nem csak a DeCSS-sel kapcsolatos tiltakozásokkal foglalkozik, hanem a hackerkultúra szülőhelyét is bemutatja. Még az MIT Tech Model Railroad Clubjába is eljut, ahol már a nagyszámítógépek megjelenése előtt is brutálisan bonyolult irányítórendszereket építettek a kor hackerei. Ajánlott néznivaló.
1992-ben - huszonnégy évvel Engelbart mindent elkezdő bemutatója után - az akkor még bőven acélos Sun is úgy érezte, hogy itt az idő utat mutatni a számítástechnikának. A videóban az összes sláger feltűnik: videotelefonálás, közös - sőt távirányított - munka, internet, csodás interfészek, vastag és még annál is sokkal vastagabb kliensek, animált oktatóanyagok és brutális méretű érintőképernyők.
A jövő Sunos irodáját az a Bruce Togazzini álmodta meg, aki mostanában a Nielsen Norman Groupnál ad tanácsot ember-számítógép interakciós kérdésekben, és akinek a referencialistáján ott van az összes nagy cég. Nem is csikorog annyira a Starfire 2004-be helyezett jövője, mint az Apple ötletei. A videóhoz jár magyarázat is, ami szintén beszerezhető Tog lapjáról. Íme egy részlet:
A kibertérnek egy másik tulajdonsággal is rendelkeznie kell, hogy beváltsa az ígéretét:
- a kibertérnek folyamatosnak kell lennie: mindig és mindenhol veled kell legyen.
Adrian több formában is hozzá tud férni a kiberteréhez bárhol is legyen. A repülőn rá tud kapcsolódni az előtte levő ülésbe rejtett csatlakozón keresztül. Az autójából az órája engedélyezi a kapcsolatát, rádión keresztül. Még egy lakatlan szigeten is a napelemes laptopjával vagy zsebszámítógépe vagy mobilja segítségével tud kapcsolódni a világhoz alacsonyan keringő műholdak segítségével. Adrian csak a nagy képernyő és a jobb kommunikációs lehetőségek miatt választotta a SunFülkét a zsebszámítógépe helyett.
Néhol nagyokat egyszerűsít a Dragon Zoli által talált, az internet történetét bemutató oktatóvideó. Például az ARPA/DARPA, Rand, és a Bolt, Beranek and Newman sztorija önmagában is regényt tölt meg. Az operációs rendszerek, hálózati szoftverek története meg egy másik kötetet tölt meg - ennek mondjuk Hackers: Heroes of the Computer Revolution a címe. Ettől függetlenül, a videó remek áttekintés azoknak, akik csak ismerkednek a hálózat történetével. (Nem akarja valaki letesztelni mondjuk informatika órán?)
History of the Internet from PICOL on Vimeo.
A Cyberpunk Educator igazi kalóz tudomány. Remix módszerrel készült, a felhasznált filmrészletekhez nem kértek egedélyt, fair use-nak pedig egy kicsit hosszú az alkotás. A kalóz étosznak megfelelően csak torrenten terjesztették, és volt valami kis lándzsarázás is körülötte.
A nyolcvanas évek SF filmeit értelmező okatófilm beszerezhető a PirateBayről, de ha már le akarjátok tölteni, akkor érdemesebb rögtön az Induction to Power sorozat forrásanyagokkal és videókkal megtűzdelt cyberpunk számát leszedni.
1969-et írunk. A gép neve Brown Box, később ebből lesz majd az első játékkonzol, a Magnavox Odyssey. A játék neve ping pong, az első tag majd csak Nolan Bushnell kezei között kopik le róla. Az ember pedig Ralph Baer, az ő köpenyéből bújtunk ki mindnyájan.
Marianne Trench és Peter von Brandenburg dokumentumfilmje a cyberpunk szubkultúráról. Megszólal benne Timothy Leary, a fiatal William Gibson, Michael Synergy, Vernon Reid és még sokan mások. Szó esik a kormány leváltásáról, a tiszta demokráciáról, a hacker/cyberpunk Robin Hood jellegéről, a megálmodott techno kilencvenes évekről. Kötelező olvasmány.
