'unix' címke archívuma.

Unix, olcsón, garancia nincs

Az American Telephone and Telegraph Company - úgy szeretem ezt a nevet kiírni - megkerülhetetlen szereplője a huszadik század technikatörténetének. Kicsit olyan lehetett a cég, mint most a Google, csak a dolgozóknak nem járt ingyencsoki meg lávalámpa. Ha viszont az innováció oldaláról nézzük a dolgot, akkor az analógia többé-kevésbé tartja magát.

A távközlési fejlesztések mellett az AT&T adta világnak a Unixot is. Ráadásul úgy, hogy a licencek nagyon kevés megkötést tartalmaztak. A lazaságnak az volt az oka, hogy a cég ellen a negyvenes évek legvégén indított antitröszt pert csak nagyon versenybarát licencelési szabályok elfogadásával sikerült elhárítania maga felől a cégnek. Amikor az AT&T fejlesztők által létrehozott, és 1973-ban bemutatott Unix iránt kereslet mutatkozott, akkor azt a korábban kidolgozott szerződések mentén árulták, nehogy megint rájuk szálljon a Department of Justice. Így kezdődött a Unix fénykora.

A teljes történetet az Ars Technica írta meg a héten, érdemes átkattintani oda. Nyilatkoznak mérnökök, és még egy jónak tűnő unixtörténeti könyvet is ajánlanak.

UNIX, első kiadás

A sokáig elveszettnek hitt elsőkiadású Unix rendszert sikerült újraélesztenie a unixtörténettel foglalkozó Warren Toomey szoftverrégésznek. Az 1971-ben elkészült Ur-Unix eredetileg PDP-11-en futott, és szinte valószerűtlenül hasonlít a leszármazottjaira.

Ken Thompson és Dennis Ritchie egy PDP-11 terminálja előtt

Ken Thompson és Dennis Ritchie egy PDP-11 terminálja előtt

A rendszer kódját pár éve találták meg legépelve egy füzetben, a kinyomtatott assembly utasítások mellett kommentekkel és a lap szélére írt megjegyzésekkel. A Toomey vezette csoport a lapokat beszkennelte, OCR-ezte, az egészből egy kritikai kiadást szerkesztve, innen már csak nehezebb lett a feladatuk: Münchhausen-szerűen a hajuknál fogva kellett kihúzniuk magukat a semmiből, nem lévén korabeli assemblerük. Miután a kernelt sikerült működősbe hozni, egy 1972-es mentésből származó userlanddel jött létre a működő elsőkiadású Unix.

A restaurációs folyamatot részletesen Toomey a USENIX ’09 konferencián mutatta be, az előadásán emellett részletesen kitér arra, mikre kell ügyelni a restaurálásnál, illetve annak érdekében, hogy a jövőben is működésbe hozhatóak legyenek a jelen számítógépes artefaktumai. (Az előadáshoz tartozó cikk itt található)

Az operációs rendszer már a fejlesztésnek ebben a szakaszában hierarchikus fájlrendszert kezelt, egy csatolási ponttal, mappákkal-almappákkal, preemtív multitasking rendszerű volt és képes volt párhuzamosan több felhasználót is kezelni, akiknek e-mail, több programozási nyelv (assembly, Fortran, Basic) és egy shell is rendelkezésre állt. Magyarul pont olyan volt, mint a mostani Unix- és -szerű rendszerek, csak kicsiben. Éppen csak egy fájó hiányossága van: nincsenek benne pipe-ok, ezt csak később, a harmadik kiadásban építették bele.

bejelentkezés, ls

Ráadásul az egész rendszer a Caldera (ma már: SCO) BSD-szerű Ősi Unix licensze alatt bármilyen célra (például a rendszer lelkében könyékig turkálásra) szabadon használható. A futtatásához mindössze egy PDP-11 emulátorra van szükség és a rendszer lemezképére — vagy ízlés szerint akár le is fordíthatjuk magunknak.

Az egésznek az apropója a most nyáron negyven éves UNIX, amiről közben Duke Nukem Forever tempóban írom a rendszer történetét és jelentőségét összefoglaló cikket, csak ez a forrás volt annyira érdekes, hogy megérdemlejen egy önálló bejegyzést. Stay tuned.

Linkek