'stewart brand' címke archívuma.

WELL-partik

A WELL-ről (Whole Earth ’Lectronic Link) mindig csak zárójelben emlékeztünk meg, pedig az egész internetes közösségesdit ott találták ki 1985-ben. A történet, amit már egyszer tényleg el kell mesélnünk, természetesen az internet mindenütt jelenlévő nagy öregjéve, Stewart Branddel kezdődik, de gyorsan feltűnik benne az összes olyan figura, aki valami nyomot hagyott a hálózaton. Ugyan hol máshol találkoztak volna az EFF alapító atyjai, ha nem a WELL-en?

A Howard Rheingold szintén az öregfiú klub tagja - által előásott felvételeken a WELL partikról beszélnek, illetve arról, hogy kezdetben volt a vas, és ráhagyták az emberekre, hogy kialakítsák magunknak a környezetet.

Zárójelben jegyezzük meg, hogy a WELL is igazolja azt a sejtésünket, hogy a siker/felnövé egyik jele, ha egy közösségi szolgáltatás felhasználói sörözést szerveznek.

(via John Naughton)

Whole Earth Catalog

Whole Earth Catalog

Amikor a digitális kultúra történetéről beszélünk, könnyen eredeztethetjük vissza az egészet az amerikai katonai-ipari komplexumig. Pedig, ha egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, hamar rátalálunk egy első ránézésre eléggé valószerűtlen csoportra is, az ellenkulturális mozgalomra. Ahogy Fred Turner rámutat, a hatvanas években erőre kapó ellenkulturális mozgalomnak két fő irányzata volt az Egyesült Államokban: az új baloldal és az új kommunalisták. Kapásból az elsőre gondolunk, amikor az ellenkultúra kapcsolatát keressük a digitális kultúrával, hiszen ennek a csoportnak volt a jelszava a hatvanas évek közepén bevezetett számítógépes katalógusrendszer ellen, hogy I am a human being, do not fold, spindle or mutilate me. Az új kommunalisták viszont nekünk most egy sokkal érdekesebb csoport. A hatvanas-hetvenes években a korábbiakhoz képest lehetetlensok ember kelt útra, hogy az addigi társadalomtól függetlenül működő új kommunákat hozzanak létre. Ők egyáltalán nem írtóztak a technológiától, sőt, olyan eszközöket láttak benne, amivel egy jobb világot lehet felépíteni.

Ennek a csoportnak volt a programadó lapja, elsődleges művelődési pontja, fóruma, enciklopédiája az 1968 és 1972 között kiadott Whole Earth Catalog, ami sokáig csak egy ezen felnőtt generációnak a közös háttérismeretét jelentette, az utóbbi pár évben került újra elő, pont mint közös gyökere az infóhippiknek, a zöld mozgalomnak, meg gyakorlatilag mindennek, ami utána következett. A katalógusban minden megtalálható volt, ami egy kommuna életéhez kellhet, a földműveléstől az ön-művelésig, útközben szót ejtve a csillagászatról és Buckminster Fuller geodézikus gömbjeiről is, valóban úgy érezhette az olvasó, hogy kezében fogja a kulcsot az élethez, a világmindenséghez meg mindenhez. „Olyanok lettünk, mint az Isten,” csavarja ki a bibliai idézetet Stewart Brand a Katalógus bevezetőjében, „ideje belejönnünk.”

Az összes cikket, leírást és ajánlást a katalógus körül hamar kialakuló közösség hozta össze, stílusában olyan az egész, mintha egy négyszáz oldalon keresztül folyó BoingBoing lenne. (Ahogy a BB elődjének is tartja a Katalógust).

Egész könyveket lehetne róla írni, és írtak is, most csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a WholeEarth.com címen digitálisan hozzáférhető beszkennelt PDF-ként az összes példány, beleértve a lapot folytató CoEvolution Quarterly számait is. Vegyétek, de legalábbis lapozzatok bele. Persze igazán akkor üt, ha valóban kézbeveszed, de a tartalom és a lelkesedés szkennelve is átjön.

Egyéb olvasnivaló a Katalógusról:

From Counterculture to Cyberculture (videó)

Stewart Brand. Kevin Kelly. Howard Rheingold. Ja és Fred Turner, aki belőlük írt könyvet.

Információ(szabadság/ingyenesség)

Stewart Brand, amerika Nyírő Andrása, aki pláne mindenütt ott volt és mindent megalapított mondta először a mára legendássá vált félmondatot, ami a kontextusba visszahelyezve tök mást jelent, mint ahogy azóta használjuk:

Information wants to be free (because of the new ease of copying and reshaping and casual distribution), AND information wants to be expensive (it’s the prime economic event in an information age)… and technology is constantly making the tension worse. If you cling blindly to the expensive part of the paradox, you miss all the action going on in the free part. The pressure of the paradox forces information to explore incessantly. Smart marketers and inventors quietly follow—and I might add, so do smart computer security people.

Ezek szerint tehát helyes fordításban az információ ingyenes akar lenni, nem pedig szabad. Nesze neked szabadsör és ingyenbeszéd.

Stewart Brandről majd még többet, mert kulcsszereplő. De előbb még lógok egy Fred Turner: From Counterculture To Cyberculture rivjúval. Vagy tulképp össze is vonható a kettő.