'hacker' címke archívuma.

Hacker Barbie a Matteltől

A Cyberculture.hu-t egy remek 1995-ös álhírrel ébresztjük fel a tetszhalálból, ami azért is vicces, mert árulkodik arról, mi tartozott akkor a geek/nerd definícióhoz.

MATTEL RELEASES „HACKER BARBIE”

(LA, California) Mattel announces their new line of Barbie products, the „Hacker Barbie.” These new dolls will be released next month. The aim of these dolls is to revert the stereotype that women are numerophobic, computer-illiterate, and academically challenged.

This new line of Barbie dolls comes equipped with Barbie’s very own xterminal and UNIX documentation as well as ORA’s „In a Nutshell” series. The Barbie is robed in a dirty button-up shirt and a pair of worn-out jeans with Casio all-purpose watches and thick glasses that can set ants on fire. Pocket protectors and HP calculators optional. The new Barbie has the incredible ability to stare at the screen without blinking her eyes and to go without eating or drinking for 12 hours straight. Her vocabulary mainly consists of technical terms such as „IP address,” „TCP/IP,” „kernel,” „NP-complete,” and „Alpha AXP’s.”

„We are very excited about this product,” said John Olson, Marketing Executive, „and we hope that the Hacker Barbie will offset the damage incurred by the mathophobic Barbie.” A year ago, Mattel released Barbie dolls that say, „Math is hard,” with condescending companions Ken. The Hacker Barbie’s Ken is an incompetent consultant who frequently asks Barbie for help.

The leading feminists are equally excited about this new line of Barbie dolls. Naomi Birkenstock says, „I believe that these new dolls will finally terminate the notion that women are inherently inferior when it comes to mathematics and the sciences. However, I feel that Ken’s hierarchical superiority would simply reinforce the patriarchy and oppress the masses.” Mattel made no comment.

Parents, however, are worried that they would become technologically behind by comparison to the children when the Hacker Barbie comes out. „My daughter Jenny plays with the prototype Hacker Barbie over yonder for two days,” says Mrs. Mary Carlson of Oxford, Mississippi, „and as y’all know, she now pays my credit card bill. Ain’t got no idea how she duz it, but she surely duz it. I jus don’t wanna be looked upon as a dumb mama.” Mattel will be offering free trainaing courses for those who purchase the Hacker Barbie.

The future Hacker Barbie will include several variations to deal with the complex aspects of Barbie. „Hacker Barbie Goes to Jail” will teach computer ethics to youngsters, while „BARB1E R1TES L1KE BIFF!!!” will serve as an introduction to expository writing.

—— End of forwarded mail from JGaryD@aol.com

(forrás: Online Híradó)

Létezik-e „hackeretika” a 90-es években?

Szabályosan égő, hogy eddig nem ajánlottuk Steven Mizrach Létezik-e „hackeretika” a 90-es években? című egészen jó cikkét. A magát a cikk írásakor kiberantropológusnak aposztrofáló tudós huszonkilenc, különböző forrásból összeszedett szöveg alapján vizsgálta, hogy a kilencvenes évek hackerei milyen szabályok mentén határozák meg magukat.

A szövegek között számtalan klasszikus darab van - például A Hacker kiáltványa - de megtalálhatóak közöttük olyan, mára közel beszerezhetetlen források is, mint egy-egy hackeres rendezvényhez tartozó WELL vitafórum. Aztán vannak szövegek, amiket le lehet vadászni a netről, de eszembe se jutott volna, ha nincs a cikk. Már ezért megéri belenézni az írásba.

Mizrach arra jut a vizsgálat végével, hogy bár vannak olyan egyének, akik a hackeretika létét is elutasítják, illetve a kilencvenes évek etikai rendszere részben más, mint a hatvanas évek MIT-s, Stanfordos komputervarázslóinak szabályai, nem etikátlanok a kilencvenes évek hackerei sem.

A magyar fordításban a Replikában megjelent cikk épp nem tölthető le a folyóirat honlapjáról - régebben pedig fent volt - szerencsére a Társadalomkutatás.hu-n keresztül még el lehet érni a (PDF)-et. Ha az se menne, akkor van sokkal jobb angol eredeti, és ha szépen megkértek, mi is feltöltünk egy példányt.

Itt jelezném, hogy remek - de tényleg, ha csak ezt az egy papírt írta volna, már az is elég lenne a boldoggá avatáshoz - professzornak van oldala is a világhálón, ami őrzi a legszebb kilencvenes éveket. Még MIDI zene is van rajta, húsz perce az szól.

Galántai Zoltán: A biopunktól a sciencepunkig

Amikor James D. Watson, aki Francis Crickkel közösen fejtette meg a DNS-kódot, először tartott előadást kutatási eredményeiről a Cold Spring Harbor-i vírus szimpóziumon 1953-ban, a magyar származású Szilárd Leó – Watson szavaival élve – „kevésbé tudományos módon reagált”. Ugyanis azt kérdezte, hogy: „Tudják-e szabadalmaztatni?” Mármint a DNS-t. Arra a válaszra pedig, hogy az ilyesmi kizárólag a gyakorlatban is hasznosítható találmányok esetében lehetséges, azonnal rávágta, hogy: „Akkor talán helyezzék a DNS-t szerzői jogvédelem alá”.

Ami az első Szilárd-féle felvetést illeti, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1980. június 16-án (amúgy minimális többséggel, mindössze 5:4 arányban) valóban ki is mondta, hogy egy Ananda Chakrabarty nevű kutató szabadalmaztathat olyan, genetikailag manipulált mikroorganizmust, ami képes a tengeri olajszennyeződések felzabálására. Ugyanis, miként már egy 1952-es legfelsőbb bírósági állásfoglalásban olvasható, „minden a nap alatt, amit ember alkotott, szabadalmaztatható”. Mármint amennyiben új és amennyiben nem kézenfekvő ötleten alapul – függetlenül attól, hogy élő dologról van-e szó vagy sem. Még akkor is, ha azért volt szükség a Diamond vs. Chakrabarty perre, mert az amerikai szabadalmi hivatal nem így gondolta. ’Galántai Zoltán: A biopunktól a sciencepunkig’ tovább…

1963 - a hacker szó bemutatkozik

A legtartósabb legenda a hackeléssel kapcsolatban, hogy kezdetben voltak a patyolattiszta hackerek, akik a rendszerek iránti kíváncsiságtól vezérelve kalandoztak a telefonos, számítógépes hálózatokon, aztán jött a sajtó és összemosta őket a gépeket feltörő, warezolt szoftvert áruló aljanéppel. Az igazság valahol félúton van, a patyolatból is visza kell venni és az aljanépből is. A legrégebbi, a hacker szót tartalmazó sajtóbeli szöveget Fred Shapiro ásta elő az American Dialect Society levelezőlistáján. A cikk az MIT The Tech nevet viselő egyetemi lapjának 1963. november 20-án megjelent számából származik, és a telefonrendszert vaktárcsázással és kísérletezéssel elfoglaló hackerekről szól. Az évszám főleg azért fontos, mert a hackerkultúra egyik bölcsőjének számító Marvin Minsky-féle mesterséges intelligencia laboratórium is még csak négy éve üzemelt, lopott szoftverek pedig még egyáltalán nem voltak.

Services curtailed

Telephone hackers active

<br/> by Henry Lichstein<br/>

Many telephone services have been curtailed because of so-called hackers, according to Рrofessor Carltoп Tucker, administrator of the Institute phone system.

Stating „IT means the students whoo are doing this are depriving the rest of you of priviliges you otherwise might have.” Prof. Tucker noted that two or three students are expelled each year for abuses of the phone system.

The hackers have accomplished such things as typing up all the tie-lines between Harvard and МIT, or making longdistance calls by charging them to a local radar installation. One method involved connecting the PDP 1 computer to the phone system to search the lines until a dial tone, indicating an outstde line, was found.

Tie lines connect MIT’s phone system to many areas qithout a prorata chanrge. Among the tie-lines discovered have been ones to the Millstone Radar Facility, the Sudbury defense installation, IBM in Kingston, New York, and the MITRE Corporation.

Tucker warns hackers

Commenting on these incidents Prof. Tucker said „If any of these people are caught (by the telephone company) they are liable to be put in jail. I try to warn them and protect them.”

While Tucker felt „we don’t have too much trouble with the boys; we appreciate their curiosity,” he also said that repeated involvement, for instance, caused the expulsion from the Institute of one member of the Class of ’63 one week before his graduation.

Because of the „hacking”, the majority of the MIT phones are „trapped”. They are set up so tie-line calls may not be made. Originally, these tie-lines were open to general use.

Lines Found by Force

While the hackers have resorted to some esoteric methods, many tielines have been found by „brute force techniques” - mass dialing until something „interesting” is found. Another, more urbane method, has been the judicious perusal of telephone directories. To quote one accomplished hacker, „The field is always open to experimentation.”

While stating „We attempt to stop (hacking) because it impairs our relations with the phone company, and hurts the service for the rest of the students,’ Tucker observed that the MIT phone system, serving a community of about 14,000 persons, is as large as that for a small town.

Including Lincoln Laboratories, which accounts for over 50% of costs, the Institute’s phone bill exceeds $1,000,000 each year. This is the third largest bill in New England.

The General Electric Company has the largest phone bill. Raytheon Corporation has the second largest bill in the New England area.

Hála jár még Gustavo Duartének, aki Shapiro leletét ásta elő pár évvel később. Amerikát bezzeg elég volt egyszer felfedezni.

Loyd Blankenship: A Hacker kiáltványa

A Hacker kiáltványa

Még egyet elkaptak ma, minden újságban benne van. „Letartóztattak egy tinédzsert számítógépes bűncselekményért”, „A bankba való behatolás után letartóztattak egy hackert”…

Átkozott kölykök. Mind egyformák.

De te néztél valaha egy hacker szeme mögé? Gondolkodtál már valaha azon, hogy mi mozgatja, milyen erok formálják, mitol lett ilyen?

Hacker vagyok, lépj be a világomba…

Az én világom az iskolában kezdodik… Okosabb vagyok, mint a többi srác, ez a marhaság, amit tanítanak, untat…

Átkozott alulteljesíto kölyök. Mind egyformák.

Középiskolában vagyok. Hallgattam a tanárokat, ahogy tizenötödször is elmagyarázzák, hogyan kell egyszerusíteni a törtet. Értem. „Nem, Ms. Smith, nem írtam le a házit. A fejemben csináltam meg…”

Átkozott kölyök. Biztosan lemásolta. Mind egyformák.

Egy felfedezést tettem ma. Találtam egy számítógépet. Várjunk csak egy pillanatra, ez király. Azt csinálja, amit elvárok tole. Ha mégsem, az azért van, mert elrontottam valamit. Nem azért, mert utál engem… Vagy fenyegetve érzi magát… Vagy azt gondolja, hogy okostóni vagyok… Vagy nem szeret tanítani és nem kellene itt lennie…

Átkozott kölyök. Folyton csak játszik. Mind egyformák.

És akkor megtörtént… kinyílt a kapu a világra… végigrohant a telefonvonalon, mint a heroin a kábítószerfüggo vérében, egy elektronikus impulzus, egy menedék a mindennapok inkompetenciája elol… megtaláltam a hajót. „Ez az… ide tartozom…” Mindenkit ismerek itt… még akkor is, ha soha nem találkoztam velük, soha nem beszéltem velük, és soha nem hallok felolük még egyszer… Mindannyiótokat ismerem…

Átkozott kölyök. Megint lefoglalja a telefonvonalat. Mind egyformák…

Biztos vagy benne, hogy mind egyformák vagyunk… bébiétellel etettek bennünket az iskolában, mikor mi steak-re vágyunk… a hús apró darabjai, amelyeket átengedtetek nekünk, elore megrágottak és ízetlenek voltak. Szadisták uraltak bennünket, és egykedvuek néztek el fölöttünk. Az a néhány valaki, akinek volt mit tanítani nekünk, tehetséges diákoknak tartott bennünket, de ez a néhány olyan volt, mint vízcseppek a sivatagban. Most már ez a mi világunk… az elektronok és kapcsolók világa, a baud szépsége. Mi ingyen használunk egy már létezo szolgáltatást, amelyik rohadt olcsó lehetne, ha nem mohó nyerészkedok kezében lenne, és minket neveztek bunözoknek. Felfedezünk… és bunözoknek neveztek bennünket. Tudás után kutatunk… és bunözoknek neveztek bennünket. Borszín, nemzetiség, vallási nézetek nélkül létezünk… és bunözoknek neveztek bennünket. Atombombát gyártotok, háborúztok, gyilkoltok, csaltok, és hazudtok nekünk, és megpróbáljátok elhitetni, hogy ez a mi érdekünkben történik, és akkor mi vagyunk bunözok. Igen, bunözo vagyok. A bunöm a kíváncsiság. A bunöm az, hogy azután ítélem meg az embereket, amit mondanak és gondolnak, és nem a külsejük alapján. A bunöm, hogy okosabb vagyok, mint ti, ez olyan dolog, amit soha nem fogtok nekem megbocsátani. Hacker vagyok, és ez a kiáltványom. Megállíthatjátok az egyént, de nem állíthattok meg minket… végül is, mind egyformák vagyunk.

Kelt 1986 január 8.-án.
Copyright 1986 Loyd Blankenship (mentor KUKAC blankenship PONT com). Minden jog fenntartva.
Fordította: Voyager2

megj.: a cikk az egykori eurohack oldalról lett átemelve.

Zen and the Art of Hacking

Originally appeared in Internet Underground. This is one of the best pieces on hacking I have ever read. If you like it half as much as I did it’s definitely worth a read. Thanks to Richard for permission to put this on the site. - Harl

Don’t call them hackers, call them homo sapiens hackii — human beings who are „back-engineered” by their symbiotic relationship with computer networks to frame reality in ways shaped by that interaction. They’re not a new species, but they are a new variety, and just like the Invasion of the Bodysnatchers, they’re everywhere. But how can you tell the real thing?

Looks, jargon, and hard-guy handles are too easy to imitate. Besides, real hackers blend in well with their surroundings — that’s the point of social engineering, after all — and hide in large corporations, high-tech start-ups and IT departments, and intelligence, security, and law enforcement. ’Zen and the Art of Hacking’ tovább…

NYC Hackers és a DeCSS

1999 jó év volt a hackereknek, ekkor adták ki például a DeCSS nevű programot, amivel a DVD lemezek védelmét ki lehet kerülni. A szoftver lehetővé tette, hogy a másolásvédett filmeket linuxos vasakon is meg lehessen nézni, vagy hogy a filmeket a lemezekről kinyerjék. A szoftver megjelenését kardcsörgetés kísérte, a projektben résztvevő Jon Lech Johansen ajtaján rendőrök kopogtattak, a hackert beperelték, felmentették, az ítéletet megfellebbeztek, és végül megint felmentették.

A DeCSS kódot tiltakozásul pólókra nyomtatták, versbe foglalták, szteganográfiával más fajta adatok közé rejtették, sós kútba tették, drámát írtak belőle, onnan is kivették a pert a szólásszabadság megsértéseként értékelő aktivisták.

Stig-Lennart Sørensen 2000-es vizsgafilmje nem csak a DeCSS-sel kapcsolatos tiltakozásokkal foglalkozik, hanem a hackerkultúra szülőhelyét is bemutatja. Még az MIT Tech Model Railroad Clubjába is eljut, ahol már a nagyszámítógépek megjelenése előtt is brutálisan bonyolult irányítórendszereket építettek a kor hackerei. Ajánlott néznivaló.

Spacewar!

A hacker mondák szerint az első számítógépes játék a PDP-1 számítógépre írt Spacewars! volt 1962-ben. A játék nevéből már pontosan tudni, mire számíthatunk: űr, űrhajók, lövöldözés. Háború helyett inkább párbaj, de ne menjünk bele, ahogy abba se, mennyire kifejező a témaválasztás, hidegháború meg minden.

Érdemes megjegyezni, hogy ahogy a Pong korai változata, a Spacewar! is lényegesen bonyolultabb mechanikával rendelkezett, mint később a kereskedelmi forgalomba kerülő játékok. Nem egyszerűen a világűrben mozog a két űrhajó, hanem egy csillag körül, aminek a gravitációját figyelembe kell venni a mozgás során. Bár pontozás nincs, az űrhajóknak véges számú lövedéke van (amire szintén hat a gravitáció!), ahogy egy idő után az üzemagyag is el fog fogyni. A háttérben az elsőre véletlenszerűnek tűnő pöttyök az egyenlítő fölött látható csillagok leképezése, ami ráadásul lassan forog is a játékosok mögött: ezt a rutint Drága Planetárium névre keresztelték el, a Drága Írógép és a Drága Számológép analógiájára.

Működőképes PDP-1 már csak egy létezik, a Computer History Museumban (ha Mountain View, California környékén járunk, feltétlen benézünk, addig is az internetes katalógusukban turkálunk), a játékot Javás emulátoron keresztül élvezhetjük.

Cyberpunk - the docuvid

Marianne Trench és Peter von Brandenburg dokumentumfilmje a cyberpunk szubkultúráról. Megszólal benne Timothy Leary, a fiatal William Gibson, Michael Synergy, Vernon Reid és még sokan mások. Szó esik a kormány leváltásáról, a tiszta demokráciáról, a hacker/cyberpunk Robin Hood jellegéről, a megálmodott techno kilencvenes évekről. Kötelező olvasmány.