'emulátor' címke archívuma.

UNIX, első kiadás

A sokáig elveszettnek hitt elsőkiadású Unix rendszert sikerült újraélesztenie a unixtörténettel foglalkozó Warren Toomey szoftverrégésznek. Az 1971-ben elkészült Ur-Unix eredetileg PDP-11-en futott, és szinte valószerűtlenül hasonlít a leszármazottjaira.

Ken Thompson és Dennis Ritchie egy PDP-11 terminálja előtt

Ken Thompson és Dennis Ritchie egy PDP-11 terminálja előtt

A rendszer kódját pár éve találták meg legépelve egy füzetben, a kinyomtatott assembly utasítások mellett kommentekkel és a lap szélére írt megjegyzésekkel. A Toomey vezette csoport a lapokat beszkennelte, OCR-ezte, az egészből egy kritikai kiadást szerkesztve, innen már csak nehezebb lett a feladatuk: Münchhausen-szerűen a hajuknál fogva kellett kihúzniuk magukat a semmiből, nem lévén korabeli assemblerük. Miután a kernelt sikerült működősbe hozni, egy 1972-es mentésből származó userlanddel jött létre a működő elsőkiadású Unix.

A restaurációs folyamatot részletesen Toomey a USENIX ’09 konferencián mutatta be, az előadásán emellett részletesen kitér arra, mikre kell ügyelni a restaurálásnál, illetve annak érdekében, hogy a jövőben is működésbe hozhatóak legyenek a jelen számítógépes artefaktumai. (Az előadáshoz tartozó cikk itt található)

Az operációs rendszer már a fejlesztésnek ebben a szakaszában hierarchikus fájlrendszert kezelt, egy csatolási ponttal, mappákkal-almappákkal, preemtív multitasking rendszerű volt és képes volt párhuzamosan több felhasználót is kezelni, akiknek e-mail, több programozási nyelv (assembly, Fortran, Basic) és egy shell is rendelkezésre állt. Magyarul pont olyan volt, mint a mostani Unix- és -szerű rendszerek, csak kicsiben. Éppen csak egy fájó hiányossága van: nincsenek benne pipe-ok, ezt csak később, a harmadik kiadásban építették bele.

bejelentkezés, ls

Ráadásul az egész rendszer a Caldera (ma már: SCO) BSD-szerű Ősi Unix licensze alatt bármilyen célra (például a rendszer lelkében könyékig turkálásra) szabadon használható. A futtatásához mindössze egy PDP-11 emulátorra van szükség és a rendszer lemezképére — vagy ízlés szerint akár le is fordíthatjuk magunknak.

Az egésznek az apropója a most nyáron negyven éves UNIX, amiről közben Duke Nukem Forever tempóban írom a rendszer történetét és jelentőségét összefoglaló cikket, csak ez a forrás volt annyira érdekes, hogy megérdemlejen egy önálló bejegyzést. Stay tuned.

Linkek

Spacewar!

A hacker mondák szerint az első számítógépes játék a PDP-1 számítógépre írt Spacewars! volt 1962-ben. A játék nevéből már pontosan tudni, mire számíthatunk: űr, űrhajók, lövöldözés. Háború helyett inkább párbaj, de ne menjünk bele, ahogy abba se, mennyire kifejező a témaválasztás, hidegháború meg minden.

Érdemes megjegyezni, hogy ahogy a Pong korai változata, a Spacewar! is lényegesen bonyolultabb mechanikával rendelkezett, mint később a kereskedelmi forgalomba kerülő játékok. Nem egyszerűen a világűrben mozog a két űrhajó, hanem egy csillag körül, aminek a gravitációját figyelembe kell venni a mozgás során. Bár pontozás nincs, az űrhajóknak véges számú lövedéke van (amire szintén hat a gravitáció!), ahogy egy idő után az üzemagyag is el fog fogyni. A háttérben az elsőre véletlenszerűnek tűnő pöttyök az egyenlítő fölött látható csillagok leképezése, ami ráadásul lassan forog is a játékosok mögött: ezt a rutint Drága Planetárium névre keresztelték el, a Drága Írógép és a Drága Számológép analógiájára.

Működőképes PDP-1 már csak egy létezik, a Computer History Museumban (ha Mountain View, California környékén járunk, feltétlen benézünk, addig is az internetes katalógusukban turkálunk), a játékot Javás emulátoron keresztül élvezhetjük.