Ma volt tíz éve, hogy a NASDAQ 5132.52 pontnál tetőzött, ez volt az a pillanat, amikor kifogyott a lendület a kilencvenesek végét meghatározó dotcom-lázból. Innen már csak lefele vezetett az út, a piac összehúzta magát, kiszáradt a kockázatitőke-szökűkút és hosszú évekre szitokszóvá, de legalábbis gúnyolódás tárgyává vált a „dotcom cég” kifejezés és minden, ami a jelenséghez tartozott.
Az évforduló alkalmából remek retrospektív cikket állított össze a lufi felfújásában annó jelentős szerepet játszó Wired, s még úgy is, hogy igyekszik mosdatni a szerecsent, hogy egy csomó akkor felmerült ötlet simán koraszülött volt, elképesztő visszaolvasni, hogy mennyire naívak és technooptimisták voltak a startup-alapítók, de a befektetők méginkább. Azok a cégek túlélték, amikben valódi érték volt, amikben viszont csak egy vicces név, Aeron székekben és babzsákokban, ingyenmenzán élő fejlesztők, nagy álmok és —ha egyáltalán létrejött valami— szándékosan veszteséges szolgáltatás, nyom nélkül tűntek el a süllyesztőben.
Apropó, emlékeztet a fenti leírás valamire?
Ezek után szerintem kicsit legalábbis vicces, hogy pont ma van Budapesten az ingatlanválságban kipukkant webkettes lufi utolsó morzsáiban még hinni akaró üzletemberek konferenciája, a Barcamp. (Az elnevezés és a szervezés közötti feloldhatatlan feszültség már egy egészen másik mese, pedig jellemző a helyi szcénára).
