Halló! Van itt még valaki?
Pár nappal ezelőtt a NANOG, azaz Észak-Amerikai Hálózati Operátorok szervezetének éves konferenciáján elhangzott egy előadás, aminek csak a diáihoz férünk egyelőre hozzá, és aminek a videó vagy audió verziójáért szerintem minden rendes geek ölni tudna. Milo Medin, aki jelenleg a Google igazgatóhelyettese beszélt a korai internethez fűződő élményeiről és tapasztalatairól. Medin először az ARPANET-tel találkozott, használta a hálózatot a DNS megalkotása előtt, a NASA Ames kutatóközpontjában dolgozva jelen volt egy csomó olyan dolog születésénél, amikre ma közműként tekintünk.
A diák között van kép a NASA Science Internetről, ami még az Antarktiszra is elért. És megemlítődik az is, hogy ha a nemzetközi kapcsolatok terhelését jelző skála pirosba szaladt, akkor biztosak lehettek, hogy valaki pornót akar megosztani a hálózaton.
Amikor James D. Watson, aki Francis Crickkel közösen fejtette meg a DNS-kódot, először tartott előadást kutatási eredményeiről a Cold Spring Harbor-i vírus szimpóziumon 1953-ban, a magyar származású Szilárd Leó – Watson szavaival élve – „kevésbé tudományos módon reagált”. Ugyanis azt kérdezte, hogy: „Tudják-e szabadalmaztatni?” Mármint a DNS-t. Arra a válaszra pedig, hogy az ilyesmi kizárólag a gyakorlatban is hasznosítható találmányok esetében lehetséges, azonnal rávágta, hogy: „Akkor talán helyezzék a DNS-t szerzői jogvédelem alá”.
Ami az első Szilárd-féle felvetést illeti, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1980. június 16-án (amúgy minimális többséggel, mindössze 5:4 arányban) valóban ki is mondta, hogy egy Ananda Chakrabarty nevű kutató szabadalmaztathat olyan, genetikailag manipulált mikroorganizmust, ami képes a tengeri olajszennyeződések felzabálására. Ugyanis, miként már egy 1952-es legfelsőbb bírósági állásfoglalásban olvasható, „minden a nap alatt, amit ember alkotott, szabadalmaztatható”. Mármint amennyiben új és amennyiben nem kézenfekvő ötleten alapul – függetlenül attól, hogy élő dologról van-e szó vagy sem. Még akkor is, ha azért volt szükség a Diamond vs. Chakrabarty perre, mert az amerikai szabadalmi hivatal nem így gondolta.
’Galántai Zoltán: A biopunktól a sciencepunkig’ tovább…
