Cyberculture.hu

Zimányi Magdolna<br/>

Megjelent: Természet Világa (Természettudományi Közlöny)<br/> 127. évf. 3. sz., 1996. március, 132-133. oldal.<br/> A nyomtatott szöveghez képest néhány sajtóhiba ki van javítva.<br/>

A cikknek az Internet hálózaton való közzétételéhez Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője hozzájárult.

---

Az elmúlt karácsonyi ünnepek időszakában, december 28-án körülbelül 300 HIX-levelező, Magyarországon vagy külföldön tanuló, dolgozó diák, kutató, egyetemi oktató találkozott egy estére a budapesti Móricz Zsigmond gimnáziumban.

HIX — ezt a hárombetűs rövidítést szinte minden Internet felhasználó ismeri Magyarországon, és sokezren ismerik szerte a világban. A HIX elektronikus levelezési rendszer, melynek segítségével többezren jutnak naponta friss, hasznos információkhoz, politikai vitákat folytatnak, ismerősöket keresnek és találnak, választ kapnak közérdekű kérdéseikre, tréfákat olvashatnak az elektronikus világhálózaton, az Interneten.

A HIX rövidítés a Hollósi Information eXchange (magyarul: Hollósi információcsere) elnevezésből származik. Hollósi József — vagy, ahogy a HIX minden használója ismeri, Józsi — a HIX alapítója, fenntartója, működtetője. Ő fejlesztette ki a HIX programrendszert az Internet számítógépes világhálózatot használó magyarok hírekkel, információkkal való ellátásának, kapcsolatteremtésének segítésére.

Az általa kidolgozott HIX rendszer olyan elektronikus újságokból áll, amelyeket maguk az újság olvasói írnak. Bárki “előfizethet” az újságokra: ehhez elég egy, egyetlen sorból álló elektronikus levelet elküldenie az Interneten az újság előfizetési cimére, és ettől kezdve naponta megkapja elektronikus levelesládájába az újságot. Az “előfizetést” itt természetesen képletesen kell érteni, a HIX egyetlen szolgáltatásáért sem kell fizetni, a HIX ingyenes.

Hogyan áll össze egy-egy újságszám? A HIX olvasói közül bárki írhat elektronikus levelet és elküldheti a hálózaton a HIX címére, megjelölve, hogy levelét melyik HIX-újságba szánja. A számítógépi program automatikusan, emberi beavatkozás nélkül fogadja a leveleket, összegyűjti, csoportosítja őket és naponta egyszer, meghatározott időben kiküldi az újságokat az “előfizetőknek”. A HIX közel hat évvel ezelőtt, 1990-ben indult egyetlen újsággal, ma körülbelül egy tucat újságot küld ki naponta.

A HIX legrégibb újságja a TIPP, ezen különböző hasznos információkat tesznek közzé a levélírók. Ha valakinek információra van szüksége, itt fordulhat másokhoz segítségért. Itt lehet megtudakolni, hogy melyik utazási irodában lehet olcsó repülőjegyet kapni Budapestről New Yorkba, vagy New Yorkból Budapestre. Rendszeresen megjelennek autós útitársat kereső levelek: itt találhat utast, aki autóval indul Magyarországra, vagy külföldre és szívesen magával vinne egy utast, és itt találhat autós társat az, akinek nincs kocsija, de el szeretne jutni úticéljához. Azt, aki külföldi útján néhány napra szállást keres, sokszor egy HIX-es levelezőtárs fogadja be alkalmi szállásadóként. Itt kaphat az érdeklődő jó tanácsot utazásaihoz, úticéljának megválasztásához is. Itt jelennek meg híradások, ha egy magyar művész, egy magyar együttes külföldön hangversenyt ad. Megjelenik itt sok más hasznos információ is, amelyre a világban jövő-menő magyaroknak szüksége van, amellyel egymást tudják segíteni: pályázatok, alapítványi hírek, adóra és vámra vonatkozó tudnivalók és így tovább. Az utóbbi időben egyre több magyarországi álláshirdetés is megjelenik és ezek az állások általában rövid időn belül el is kelnek. Ez különösen fontos, hiszen ez is hozzájárul ahhoz, hogy fenntartsa a külföldön tanulók és dolgozók kapcsolatait Magyarországgal.

Két további HIX-újság, a FORUM és a SZALON politikai vitafórumok, melyeken az aktuális napi hazai és nemzetközi politikai kérdések éppen úgy felmerülnek, mint a közelmúlt történelmének problémái. A MÓKA a humor lapja, vicceket közöl, az OTTHON pedig a családi élet, a gyermeknevelés, háztartás, otthoni időtöltések kérdéseinek megbeszélésére szolgál. A RANDI-n ismeretségeket lehet kötni, és a környezetvédőknek is van lapja, a KÖRNYÉSZ. A számítógépes problémákat a GURU című lapban beszélhetik meg az érdeklődők. Közérdekű információkat közöl a MOZAIK: ez abban különbözik a többi HIX-újságtól, hogy ide nem írhat bárki. Itt önként vállalkozók teszik közzé a DUNA Tv adásainak műsorát, a Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamait, Magyarországról szóló híreket, a Magyarországon kiadott könyvek adatait és más hasznos információkat. A közelmúltban indult a legújabb HIX-újság, a SPORT. A HÍRMONDÓ, az egyik legrégebbi HIX-újság, Magyarországról szóló híreket, sajtószemlét közöl, ezt az újságot csak külföldön tartózkodók fizetheik elő.

Kik a HIX előfizetői, levelezői? Az induláskor, közel hat évvel ezelőtt csak a külföldön élő, tanuló, dolgozó magyarok számára jött létre, hiszen ekkor az elektronikus levelezés Magyarországon még nem volt elérhető. Hamarosan azonban Magyarországon is eljutott a számítógépes hálózat fejlesztése odáig, hogy a magyar levelezők is bekapcsolódhattak a levelezésbe. Ma naponta körülbelül tízezren olvassák szerte a világon a HIX-újságokat körülbelül negyvenöt országban, az Egyesült Államoktól Japánig, Norvégiától Új-zélandig, Kuvaittól Szingapurig. Olvassák és írják a HIX-újságjait a velünk szomszédos országokban, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Szlovéniában, a volt Szovjetunió államaiban is. Életkorban is nagy a változatosság. A legtöbb HIX levelező természetesen fiatal, a legfiatalabb HIX levelező tizenéves, de van a HIX-nek hetven év fölötti levelezője is.

A levelezés magyarul folyik, így a résztvevők túlnyomó többsége magyar anyanyelvű. Van azonban néhány nem magyar anyanyelvű is, így például egy francia fiatalember, aki magyar felesége révén tanult meg magyarul, és gyakran a született magyarokat megszégyenítő tájékozottsággal szól hozzá magyar nyelvi kérdésekhez. Második- harmadik generációs magyarok is jelentkeznek, akik magyarul már csak törve beszélnek, de gyakorolni akarják magukat a magyar nyelvben, vagy családjuk származásáról, gyökereikről szeretnének adatokat kapni a HIX segítségével.

A HIX újságainak nincs “szerkesztője”, az újságok anyaga az olvasók által beküldött levelekből áll össze. Néhány HIX-újságnak — így a SZALON-nak, RANDI-nak — azonban van ún. “moderátora”, aki a beküldött leveleket közlés előtt elolvassa, s ha egy levélben durva, sértő kifejezésre bukkan, azt visszaküldi feladójának, kérve, hogy a kifogásolt szövegrészt hagyja ki, vagy írja át elfogadható modorban.

A HIX újságainak régebbi számai megtalálhatók a HIX archívumában, innen bárki lekérheti az Internet hálózaton a keresett számot. A HIX-nek még két további fontos szolgáltatása van: a HIX-címtár, az úgynevezett RADIR (Raven DIRectory), amelyben a HIX résztvevők — kizárólag önkéntesen — elhelyezhetik személyi adataikat, postacímüket, elektronikus levelezési címüket és más adataikat, még azt is, hogy esetleg tudnak-e szállást adni arra vetődő levelezőtársaiknak. A HIX-dokumentumtárban pedig azokat a szövegeket helyezhetik el a résztvevők, amelyek túl hosszúak ahhoz, hogy elektronikus levélben valamelyik újságba küldjék el őket. Itt például vámra, adóra vonatkozó rendelkezések találhatók, de versek, novellák, érdekes újságcikkek is, melyeket valamelyik levelező begépelt, vagy scannerrel beolvasott. Megtalálható a szlovák nyelvtörvény szövege és az egyik levelező erdélyi tudósításainak sorozata is. A HIX-re vonatkozó fontosabb tudnivalókat megkaphatjuk, ha a help@hix.com elektronikus levelezési címre küldünk egy levelet. A levél tartalma közömbös, válaszul automatikusan elküldi a rendszer a HIX Tájékoztatót.

Magyarországon az Internet hálózatba alig több, mint négy év alatt több, mint 15000 számítógép kapcsolódott be, legnagyobb részben az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) által koordinált fejlesztés keretében. A hálózathoz a legnagyobb számban egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, könyvtárak és közgyűjtemények kapcsolódnak. Ma tehát több tízezer kutató, egyetemi oktató, diák fér hozzá az Internet szolgáltatásaihoz, és vehet részt a HIX-levelezésben is. A közelmúltban a felsőoktatási, akadémiai szféra mellett megjelentek Magyarországon a kereskedelmi Internet szolgáltatók is, akiknél bárki — vállalkozás vagy magánszemély — bérelhet Internet összeköttetést.

Hollósi József, a HIX kidolgozója, alapítója nemrég töltötte be harmincadik évét. Fizikusként végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ösztöndíjasként az Egyesült Államok egyik legjobb egyetemén, a kaliforniai egyetemen töltött két évet, ahol asztrofizikával foglalkozott, itt ismerkedett meg a számítógéphálózatok világával. Itt érték a rendszerváltozást megelőző izgalmas korszak eseményei. A külföldön tanuló, dolgozó magyarok szomjasak voltak minden itthonról származó hírre, politikai eseményekről, gazdasági fejleményekről szóló információra. Akik egyetemeken, kutatóintézetekben dolgoztak vagy tanultak, többnyire hozzáfértek az Internet világ- hálózathoz, és így természetes volt számukra, hogy az elektronikus levelezést is felhasználják a hozzájuk eljutó információk továbbítására. Valamikor 1989-ben Weisz Iván, az Egyesült Államok keleti partvidékén tanuló magyar diák kezdte el a Magyar Rádió rövidhullámú adásának híreit begépelni számítógépébe és elküldeni elektronikus levélként néhány ismerősének, akik távolabb laktak és a magyar adást nem tudták fogni. Ez az akció váratlanul igen sikeres lett, nagy érdeklődést keltett. Akik megkapták a számítógépes leveleket, maguk is továbbküldték azokat barátaiknak, ismerőseiknek, és naponta egyre többen jelentkeztek Weisz Ivánnál azzal a kéréssel, hogy őket is vegye fel elektronikus címlistájára és nekik is küldje tudósításait.

Rövidesen kiderült, hogy a külföldön tanuló, dolgozó magyarok hírekkel való ellátása meghaladja egyetlen ember levelezésének lehetőségeit, új módszerre lenne szükség. Ekkor fogott hozzá Hollósi József a HIX programrendszer kidolgozásához. Több éven keresztül fejlesztette, bővítette a felmerülő újabb igények, ötletek figyelembevételével. Most már közel hat éve fejleszti és működteti a rendszert. A programrendszer működése ugyan automatikus, és problémamentes működés esetén nincs szükség emberi beavatkozásra: azt azonban mindenki tudja, aki számítógépekkel foglalkozott, hogy egy olyan rendszerben, amely több, a földgolyó különböző helyein lévő számítógépen működik, és amelyet többezren használnak, mindig felmerülnek olyan kisebb-nagyobb problémák, amelyek megkívánják a működtető beavatkozását. Hollósi József tehát naponta foglalkozik rendszerének működtetésével, több tucat, a világ minden részéből érkező segélykérő levélre, a HIX -re vonatkozó javaslatra válaszol.

Egy nagy számítógépes rendszer működtetéséhez számítógépek is szükségesek. Mivel a HIX ingyenes vállalkozás, bevételei nincsenek, így saját számítógépet sem vásárolhatott. Különböző egyetemek, számítóközpontok — itthon az Eötvös Loránd Tudományegyetem számítóközpontja — szívességből bocsátják rendelkezésre a szükséges gépkapacitást, lemezterületet. Az elmúlt évben jutott el a HIX odáig, hogy a szívességből használt 4-5 gép mellett most már van egy saját gépe is az Egyesült Államokban, amelyhez részben alapítványi támogatásból jutott hozzá.

A HIX-nek vannak kiadásai, így fizetni kell az Internet használatáért, telefonszámlákért. Ezeket a költségeket mindezideig Hollósi József személyesen viseli.

A HIX jellegzetessége, érdekessége, hogy a hálózaton olyan emberek találkoznak, beszélgetnek, vitatkoznak egymással, akik esetleg személyesen nem is ismerik egymást. Ezért is várták sokan a HIX-bulit, hogy személyesen is megismerkedhessenek és élőszóval is eszmét cserélhessenek kedvenc vitapartnereikkel. A HIX-bulik lassan hagyománnyá válnak, 1994-ben volt az első, a mostani már a harmadik volt a sorban. Sajnos, a mostani találkozóra éppen Hollósi Józsi nem tudott hazajönni Amerikából. Az Internetnek azonban éppen az a varázsa, hogy a kontinensnyi távolság sem akadályozza a kommunikációt: Józsi így a hálózaton keresztül üzent az egybegyűlteknek, ezt az egyik jelenlévő HIX-es a képernyőről olvasta fel.

Néhány év alatt a HIX keretei között, Hollósi József önzetlen és áldozatos munkájával, valamint az őt segítő HIX-önkéntesekre is támaszkodva létrejött egy közösség, melynek résztvevői — sokszor vitatkozva, olykor veszekedve is — számontartják egymást, kapcsolatokat találnak kontinenseken keresztül és számíthatnak arra, hogy ügyes-bajos dolgaikban segítséget, hasznos információt kaphatnak a többiektől. Ez nagy dolog, melynek fontosságát egyre többen ismerik fel. Nicholas Negroponte, az Egyesült Államok egyik legjobb egyeteme, a Massachusetts-i Technológiai Intézet médialaboratóriumának vezetője mondta egy közelmultbeli nyilatkozatában: ” “Ha a kibertérre úgy gondolunk, mint egy nemzetre, talán ez a legbékésebb nemzet, amelyik valaha is létezett. Ez olyan hely, ahol az emberek segítik egymást.”

” A Móricz Zsigmond gimnáziumban a kibertér, az Internet globális világfalu magyar lakói találkoztak december 28-án.

lelőhely: http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9511/hollo9511.html