'szöveg' kategória archívuma.Page 2 of 5

Mekkora Rocker Ön?

Majdnem három percet gondolkodtam azon, hogy vajon a kiberkalcsának van-e csak a szépre emlékszünk szabálya, vagy ér egészen alpári textfájlokat is feldolgozni. Aztán eszembe jutott, hogy az egyik legviccesebb angol text a How to kill Santa Claus dead című írás, amit The Outland követett el. Illetve amely téma egyébként annyira lerágott csont, hogy talán még akkor sem lenne belőle ügy, ha hajnalban beszélne róla valaki részegen a Tilosban. (Aki nem hiszi, járjon utána. Annyit mondok Cserna-Szabó András: Az üres csizmácskák éjszakája, és többet egy szót se.)

Szóval a mosakodás folytatása helyett az ugrás után az ezerszer továbbküldött, száz szerveren fent lévő Mekkora rokker Ön? teszt, ami egyszerre viseli magán a Szakadt Csöves ’88, a Kaland, Játék, Kockázat könyvek és a szőkített hajú Paksi Endre okozta törést.

’Mekkora Rocker Ön?’ tovább…

Ismét: copyright

A másik rovatomhoz érkező olvasói levelek jelentékeny része egyre többet foglalkozik a szoftverlopással. A levélírók túlnyomó többsége általában elítéli az illegális másolást és a pénzért való terjesztést, de nincsenek kevesen azok sem, akik rendkívüli módon próbálják bizonygatni, hogy adott esetben (az ő esetükben) az, amit csinálnak, csak látszólag olyan, mintha megsértenék más szoftverfejlesztők szerzői jogait. Valójában ők nem követnek el semmiféle jogsértést, legfeljebb ügyesen kihasználják a törvény adta lehetőségeket.

Ezekkel a mondatokkal kezdődik Kovács Győző 1988-as cikke a Mikromagazinban. Szó esik a huszonötezres törvényről, PC-k darabokban történő behozásáról, illetve a visszafejtett programokhoz készített kereskedelmi kiegészítők etikus vagy etikátlan voltáról.

Teljes cikk a hajtásvonal alatt. ’Ismét: copyright’ tovább…

FreeWeb.pdf

Ez a könyv Magyarország legnépszerűbb ingyenes webtárhely szolgáltatásáról, annak működéséről, üzleti modelljéről, technikai hátteréről és az elmúlt 8 (1998-2006) év történetéről szól.

Így kezdődik Agárdi Gábor könyve az SWI néven kezdő, de ingyenes tárhelyként FreeWeb néven ismertté váló szolgáltatás történetéről.

Olyan sztorikat tartalmaz, hogy a fiatal szolgáltatót megrázta a Star Wars első epizódjának megjelenése. A baljós árnyakat 132 ingyenes regisztrációt felhasználva töltötték fel a Freewebre, megtriplázva a szokásos adatforgalmat. Ahogy az évek telnek, cserélődnek a szerverek, összeomlik a webes biznisz és vele tűnik el a német befektető, biznisz lesz a domain regisztráció, sőt 2002 körül feltalálásra kerül az SMSWEB is. Ajánlott olvasmány.

Sosevolt jövő előadás (linkek)

A kezdő idézet Alexander Graham Bell 1891-es On The Possibility Of Seeing By Electricity cikkéből származott, ami ugyan szépen fent van a Kongresszusi Könyvtár American Memory oldalán több Bell dokumentummal együtt, köszönjük nekik.

Is not the clear perception of every instrument in the marine band, as heard from the phonograph, a perception of a sound image by the ear, analogous to the perception of a light image by the eye? If so, should it not be within the bounds of possibility to produce an instrument that should do for the eye, what the graphophone and telephone do for the ear. Should it not be possible to see by telegraph; and obtain, upon a moving cylinder, a record of things seen, from which record the moving scenes should be reproduced at will to the eye?

Azt, hogy Japánban talán működik a videótelefonosdi Mikolaj vetette fel A sas leszálltba belelefonálva, Komavary viszont megnyugtatott, hogy ott sem jövőből fonják a kerítést. A technológiát 1999-ben a DDI Pockettel megjelent az első videótelefon, a technika pedig szépen elterjedt, jó ideje nem csak dedikált készülékekkel lehet használni, működik szolgáltatók között és a többi. A halláskárosultak használják, illetve live streamre jó, viszont a kultúrába nem épült be, a japán telefonálók nem szeretik, ha látszik, mit mondanak. És miután ezeket elmondta, még megdobott egy cikkel is japán mobilos trendekről.

És végül a prezentációm erre található.

Óda a PDP-10-hez

Elég kettővel arrébb lapozni az American Dialect Society levelezőlistájának korábban emlegetett archívumában, hogy újabb csoda kerüljön elő. A PDP-10 volt akkora csoda, hogy ne fél szavakban dicsérjük, lesz róla rendes írás majd, végülis azon született meg a Zork. Addig is, óda. A dal jóval fiatalabb lehet a hatvanas évek végén bemutatott PDP-10 mainframe-nél, mert a DEC másik legendás sorozata a VAX is szerepel benne.

Oh Lord won’t you buy me a PDP-10
My friends all hack Vaxen; I must make amends
Hacked hard all my lifetime, no help from my friends
So Lord, won’t you buy me a PDP-10

Oh Lord won’t you buy me an RM-03
Faster disk access is trying to find me
I wait for Disk Ready each afternoon ’till 3
So Lord, won’t you buy me an RM-03

Oh Lord won’t you buy me a disk pack so round
I’m counting on you, Lord, please don’t let me down
God, I need a scratch pack; there’s none to be found
So Lord won’t you buy me a disk pack so round.

(Forrás: pdp10.song)

Az igazán elszántak számára van egy Yankee Doodle Dandy átirat is az ingujjunkban, szintén PDP-10 témában.

1963 - a hacker szó bemutatkozik

A legtartósabb legenda a hackeléssel kapcsolatban, hogy kezdetben voltak a patyolattiszta hackerek, akik a rendszerek iránti kíváncsiságtól vezérelve kalandoztak a telefonos, számítógépes hálózatokon, aztán jött a sajtó és összemosta őket a gépeket feltörő, warezolt szoftvert áruló aljanéppel. Az igazság valahol félúton van, a patyolatból is visza kell venni és az aljanépből is. A legrégebbi, a hacker szót tartalmazó sajtóbeli szöveget Fred Shapiro ásta elő az American Dialect Society levelezőlistáján. A cikk az MIT The Tech nevet viselő egyetemi lapjának 1963. november 20-án megjelent számából származik, és a telefonrendszert vaktárcsázással és kísérletezéssel elfoglaló hackerekről szól. Az évszám főleg azért fontos, mert a hackerkultúra egyik bölcsőjének számító Marvin Minsky-féle mesterséges intelligencia laboratórium is még csak négy éve üzemelt, lopott szoftverek pedig még egyáltalán nem voltak.

Services curtailed

Telephone hackers active

<br/> by Henry Lichstein<br/>

Many telephone services have been curtailed because of so-called hackers, according to Рrofessor Carltoп Tucker, administrator of the Institute phone system.

Stating „IT means the students whoo are doing this are depriving the rest of you of priviliges you otherwise might have.” Prof. Tucker noted that two or three students are expelled each year for abuses of the phone system.

The hackers have accomplished such things as typing up all the tie-lines between Harvard and МIT, or making longdistance calls by charging them to a local radar installation. One method involved connecting the PDP 1 computer to the phone system to search the lines until a dial tone, indicating an outstde line, was found.

Tie lines connect MIT’s phone system to many areas qithout a prorata chanrge. Among the tie-lines discovered have been ones to the Millstone Radar Facility, the Sudbury defense installation, IBM in Kingston, New York, and the MITRE Corporation.

Tucker warns hackers

Commenting on these incidents Prof. Tucker said „If any of these people are caught (by the telephone company) they are liable to be put in jail. I try to warn them and protect them.”

While Tucker felt „we don’t have too much trouble with the boys; we appreciate their curiosity,” he also said that repeated involvement, for instance, caused the expulsion from the Institute of one member of the Class of ’63 one week before his graduation.

Because of the „hacking”, the majority of the MIT phones are „trapped”. They are set up so tie-line calls may not be made. Originally, these tie-lines were open to general use.

Lines Found by Force

While the hackers have resorted to some esoteric methods, many tielines have been found by „brute force techniques” - mass dialing until something „interesting” is found. Another, more urbane method, has been the judicious perusal of telephone directories. To quote one accomplished hacker, „The field is always open to experimentation.”

While stating „We attempt to stop (hacking) because it impairs our relations with the phone company, and hurts the service for the rest of the students,’ Tucker observed that the MIT phone system, serving a community of about 14,000 persons, is as large as that for a small town.

Including Lincoln Laboratories, which accounts for over 50% of costs, the Institute’s phone bill exceeds $1,000,000 each year. This is the third largest bill in New England.

The General Electric Company has the largest phone bill. Raytheon Corporation has the second largest bill in the New England area.

Hála jár még Gustavo Duartének, aki Shapiro leletét ásta elő pár évvel később. Amerikát bezzeg elég volt egyszer felfedezni.

Húsz éve szörfölhetünk a weben

Kevés látnivalót találnánk, ha visszamehetnénk az időben húsz évvel ezelőttre, amikor a World Wide Web megszületett. Nem vágtak át szalagot öltönyös politikusok, nem tartottak tűzijátékot, ünnepély sem volt, sőt, a nevezetes napon nem indult el egyetlen webszerver sem. 1989 márciusában csupán az a tanulmány jelent meg, amely elindította napjaink pezsgő, honlapokkal, blogokkal, videómegosztókkal teli internetjének kialakulását.

A dokumentum szerzője Tim Berners-Lee volt, az eredeti formájában ma is megtalálható írás címe pedig ez volt: Információmenedzsment - egy javaslat. A svájci CERN kutatólaboratóriumában dolgozó tudóst az zavarta, hogy a hatalmas, hatvan nemzet mintegy nyolcezer tudósát foglalkoztató intézményben nyomozni kell minden kutatás, minden hardver leírása után. A probléma Berners-Lee szerint a könyvhöz hasonló, egyenes vonalon haladó, fa szerkezetbe szerveződő dokumentumokba volt kódolva. A CERN nem egyszeri, nagyszabású kísérleteket hajtott végre, hanem az ötletekkel, a megérkező vendégkutatók elképzeléseivel, a rendelkezésre álló új technológiákkal változó tesztekkel dolgozott.

’Húsz éve szörfölhetünk a weben’ tovább…

Loyd Blankenship: A Hacker kiáltványa

A Hacker kiáltványa

Még egyet elkaptak ma, minden újságban benne van. „Letartóztattak egy tinédzsert számítógépes bűncselekményért”, „A bankba való behatolás után letartóztattak egy hackert”…

Átkozott kölykök. Mind egyformák.

De te néztél valaha egy hacker szeme mögé? Gondolkodtál már valaha azon, hogy mi mozgatja, milyen erok formálják, mitol lett ilyen?

Hacker vagyok, lépj be a világomba…

Az én világom az iskolában kezdodik… Okosabb vagyok, mint a többi srác, ez a marhaság, amit tanítanak, untat…

Átkozott alulteljesíto kölyök. Mind egyformák.

Középiskolában vagyok. Hallgattam a tanárokat, ahogy tizenötödször is elmagyarázzák, hogyan kell egyszerusíteni a törtet. Értem. „Nem, Ms. Smith, nem írtam le a házit. A fejemben csináltam meg…”

Átkozott kölyök. Biztosan lemásolta. Mind egyformák.

Egy felfedezést tettem ma. Találtam egy számítógépet. Várjunk csak egy pillanatra, ez király. Azt csinálja, amit elvárok tole. Ha mégsem, az azért van, mert elrontottam valamit. Nem azért, mert utál engem… Vagy fenyegetve érzi magát… Vagy azt gondolja, hogy okostóni vagyok… Vagy nem szeret tanítani és nem kellene itt lennie…

Átkozott kölyök. Folyton csak játszik. Mind egyformák.

És akkor megtörtént… kinyílt a kapu a világra… végigrohant a telefonvonalon, mint a heroin a kábítószerfüggo vérében, egy elektronikus impulzus, egy menedék a mindennapok inkompetenciája elol… megtaláltam a hajót. „Ez az… ide tartozom…” Mindenkit ismerek itt… még akkor is, ha soha nem találkoztam velük, soha nem beszéltem velük, és soha nem hallok felolük még egyszer… Mindannyiótokat ismerem…

Átkozott kölyök. Megint lefoglalja a telefonvonalat. Mind egyformák…

Biztos vagy benne, hogy mind egyformák vagyunk… bébiétellel etettek bennünket az iskolában, mikor mi steak-re vágyunk… a hús apró darabjai, amelyeket átengedtetek nekünk, elore megrágottak és ízetlenek voltak. Szadisták uraltak bennünket, és egykedvuek néztek el fölöttünk. Az a néhány valaki, akinek volt mit tanítani nekünk, tehetséges diákoknak tartott bennünket, de ez a néhány olyan volt, mint vízcseppek a sivatagban. Most már ez a mi világunk… az elektronok és kapcsolók világa, a baud szépsége. Mi ingyen használunk egy már létezo szolgáltatást, amelyik rohadt olcsó lehetne, ha nem mohó nyerészkedok kezében lenne, és minket neveztek bunözoknek. Felfedezünk… és bunözoknek neveztek bennünket. Tudás után kutatunk… és bunözoknek neveztek bennünket. Borszín, nemzetiség, vallási nézetek nélkül létezünk… és bunözoknek neveztek bennünket. Atombombát gyártotok, háborúztok, gyilkoltok, csaltok, és hazudtok nekünk, és megpróbáljátok elhitetni, hogy ez a mi érdekünkben történik, és akkor mi vagyunk bunözok. Igen, bunözo vagyok. A bunöm a kíváncsiság. A bunöm az, hogy azután ítélem meg az embereket, amit mondanak és gondolnak, és nem a külsejük alapján. A bunöm, hogy okosabb vagyok, mint ti, ez olyan dolog, amit soha nem fogtok nekem megbocsátani. Hacker vagyok, és ez a kiáltványom. Megállíthatjátok az egyént, de nem állíthattok meg minket… végül is, mind egyformák vagyunk.

Kelt 1986 január 8.-án.
Copyright 1986 Loyd Blankenship (mentor KUKAC blankenship PONT com). Minden jog fenntartva.
Fordította: Voyager2

megj.: a cikk az egykori eurohack oldalról lett átemelve.

Eltűnt magyar web: fzlk.com

A MATÁV az idén májusban ünnepli a MatávNet szolgáltatás bevezetésének első születésnapját. A születésnappal csaknem egyidőben jelenik meg a Matáv magyar nyelvű keresőrendszere, az Vizsla, és a Matáv elsősorban középiskolásoknak szóló internetes magazinja, a Főzelék is. A születésnap alkalmából az ünnepelt hasznos meglepetésekkel kedveskedik az internetezőknek, meglévő és majdani ügyfeleinek.

Az elmúlt egy évben a MatávNet előfizetőinek száma több, mint 300%-os növekedést ért el, ez az arány jól tükrözi a szolgáltatás dinamikus fejlődését. A születésnap alkalmából a Matáv különböző kedvezményekkel lepi meg ügyfeleit, így pl. azzal az akcióval, amelyben ingyen kipróbálhatják a MatávNet Hobbi csomagját. Az akció 30 napon keresztül összesen 10 óra ingyenes internetezést jelent.

Szintén a világháló használóinak jelent segítséget, hogy a Matáv beindította magyar nyelvű Internet-kereső rendszerét. Az új szolgáltatás neve Vizsla, a Digital által kifejlesztett AltaVista magyar változata, amely Vizsla.matav.hu címen található meg. Az Vizsla lehetővé teszi, hogy a magyar felhasználók számára áttekinthetőbbé váljon a Háló, minden eddiginél pontosabb és frissebb információt kapjanak a hazai látnivalókról, s a keresett témákra gyorsabban rátalálhassanak.

Elkészült a Főzelék is, a Matáv elsősorban középiskolásoknak szóló ingyenes internetes szolgáltatása. A Főzelék (http://www.fzlk.com) célja, hogy megtanítsa olvasóit a helyes Internet-használatra, segítse a Hálózattal kapcsolatos értékrend kialakítását. Felhasználói saját weblapot gyárthatnak - akár a szerkesztők segítségével, tanácsaival -, és a Főzelék különböző fórumain cserélhetik ki véleményüket és tudásukat az Internetről, iskoláról, az érettségi tételekről, zenéről, filmekről, divatról, életmódról.

Budapest, 1998. május 05.

Eddig a sajtóközlemény. A Főzelékről nem is tudunk sokkal többet. A Wayback Machine nem őrizte meg például a nyitóoldalt, csak egy jobb oldali frame van meg 2000 körülről. Megvan - igaz képek nélkül - a Netzug, és néhány cápa oldalát is meg lehet találni (pl. Merlin). A szlengről - például a cápa mibenlétéről - némi fogalmat lehet alkotni a egyéb maradványokból, de az oldal alapvetően elveszett.

Ha bárkinek lenne Főzelékes szkrínsotja, újságcikke, természetesen szeretettel várjuk.

Ted Nelson: Geeks Bearing Gifts

A világra még mindig megsértődött Ted Nelson 2008 végén adta ki saját kiadásban, a Lulu.com-on keresztül, a számítástechnika történetéről szóló könyvét. Ha lenne rá húsz dollárom ésvagy lehetne direkt digitális formában rendelni, már rég beszámoltam volna arról, hogy milyen is, egyelőre csak a részletes tartalomjegyzéket olvashatjuk, melyben gyönyörűen beszól mindenkinek, aki kicsit is számít a témában, de főleg azoknak, akik úgy gondolják, hogy a hierarchia jó dolog. (Eredetileg azt terveztem, hogy legalább a tartalomjegyzéket lefordítom, de aztán valahol a -14-es fejezetnél inkább hagytam az egészet a francba; a címbeli szójátékot úgyse lehetne szépen visszaadni (lásd greeks bearing gifts, lásd Vergilius, lásd) , most inkább egyszerűen linkelem:

-27 Hierarchy (ancient beginnings) Hierarchy is the official metaphysic of the computer world. (Aristotle, the medieval Catholic Church and the Dewey Decimal System have all reinforced this concept,) Many tekkies think all structure is hierarchical, and have arranged not to see any other kinds.

They say if you have a hammer everything looks like a nail. Today’s hierarchical computer tools (especially object-oriented languages and XML) make hierarchy an imposition, not an option. Current tools cannot represent cross-connection, interpenetration, overlap, or the other tangles of the real world— let alone opinions about it. …

Azért irónia rendesen, hogy a Webet kell használnia a Xanadu feltalálójának, hogy el is jusson az emberekhez a mondanivalója.