'szöveg' kategória archívuma.

2001 - ez itt a gép, nem harap

A számítógép nem egy rettegnivaló szörny, amellyel csak kínaiul lehet kommunkálni, ami kizárólag fohászkodásra és szitkozódásra működik. Dehogyis. Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki.

Kezdetben volt a magyar internet, és a nem geekeknek nem volt rajta sok minden. Meg aztán ijesztő is volt, idegen, tanulást igénylő valami. A Matáv először tartalmat kezdett el gyártani, így jött létre a Matáv Tartalom Projekt eredményeként az Origo.

A lap valamikor 2001 táján döntött úgy, hogy mellékletet készít a frissen számítógépet vásárlóknak és az internetre felmerészkedőknek. A tanulni vágyók két vezetőt is kaptak: Stohl Buci és Mézes Csaba kalauzolta végig őket a PC részein, a netre kapcsolódáshoz szükséges összetevőkön, és a net használatán. Már lehetett kapni Windows XP-t, de menő böngésző az Internet Explorer 5.5 volt. A szélessáv már kulcsszó volt, sőt rebesgették azt is, hogy jön a 3G-s mobilnet, de a biztonság kedvéért minden magyarázat azzal kezdődik, hogy ’ez itt a gép, nem harap’. Akkora kordokumentum, hogy megszólal.

  • [origo] Kezdőknek - számítástechnikai és internetes lecket Stohl Bucival és Mézes Csabával.

A hálózat? Részletkérdés!

This brochure outlines, in general terms, the future role of Western Union as a nationwide information utility, which will enable subscribers to efficiently, immediately, the required information flow to facilitate the conduct of business and other affairs.

Ezzel az egy szép mondattal kezdődik az utóbbi év leglenyűgözőbb dokumentuma. A szöveget 1965-ben írták, jóval azelőtt, hogy az ARPANET első gépét bekapcsolták volna. Ennek ellenére az írás nem igazán szól a hálózat kiépítéséről. A legnagyobb geek mítoszt, az internet teremtéstörténetét, egészen más megvilágításba helyezi ez az ötletelős üzleti dokumentum. A héroszaink - Baran, Licklider, Taylor stb - hőstette egyszercsak szükségszerűséggé válik.

Nagy teljesítményű számítógpek vannak, létezik nagysebességű adatátvitel, minden más csak mérnöki probléma, mint annak idején a villamosenergia-hálózat kialakítása volt. Az áramos hasonlatot tovább is viszi a szöveg. Az energiát termelő turbina folyamatosan fejlődött, de a lényege nem változott meg soha. Hasonló a Western Union szerint a számítógép is. Gyorsabb lesz, erősebb, hatékonyabb, de a lényege marad. Ha belegondolunk, a személyi számítógépekig ez az állítás igaz is marad.

A Western Union jövője csak kicsit hasonlít napjainkra. Nincsenek például olyan számítógépes telefonfülkék, ahonnan adatokat lehetne lekérni a digitális közművet használni. Vannak közös könyvtári katalógusok, azonnal frissülő tőzsdei adatok, sőt a netről még azt is meg lehet tudni, mennyit késik a vonat. Számítási kapacitást akár ma is tudunk bérelni, de ’65 óta párszor megjárta az útját az inga az erős felhő és az erős munkaállomás között.

  • Western Union Strategic Plans (PDF)

MOBIL-LEMTAN

A lenti mobilos etiketthez, ha egy mód van, egy szó kommentárt sem fűznénk. Az eredeti, 1999-ből származó verziója még megtekinthető a Wayback Machine-on, a CyberCulture.hu-ra archiválási céllal került fel.

Tisztelt Mobiltelefon-használó!

A mobiltelefonok elõnyei nyilvánvalóak: gyorsaság és kapcsolattartás, folyamatos elérhetõség, üzenetrögzítés, küldés. A mobil a társadalmi és üzleti érintkezés eszköze: emberi kapcsolat.

Az emberi kapcsolatok szokásokon alapulnak, melyeket az elfogadott társadalmi normák szabályoznak. A jó ízlés: egyezmény, melyet az adott társadalom fogad el. Láthatatlan törvénykönyv, mely eddig éppen az új technológiák kapcsán nem szilárdulhatott meg a társadalomban.

Az Internet már kialakított bizonyos önkéntes szabályrendszert. A NETIKETT, a hálózat etikettje valóságos jelbeszéd, amelyben még a mosolynak, a haragnak és a kételynek is egyezményes jele született.

A mobiltelefon használói sürgették, hogy ideje kialakítani a mobil illemtanát, mert nem szívesen vállalják, hogy „bunkófón” felhasználóként illessék õket. Így született meg a MOBIL-LEMTAN, a NETIKETT mintájára.

A MOBIL-LEMTAN igazából WESTIKETT. Mozaikszó, a WESTEL és az ETIKETT összevonásából. Nem szabályrendszer ez, csupán ajánlás, mely a mobiltelefonálás hasznán túl annak rangját adja meg. A mobiltelefonálás nemesi címere: a WESTIKETT.

A WESTIKETT Tízparancsolata

  1. A mobiltelefon egy világhálózat tagjává avatja használóját. A közlés új világrendjének lovagja szerény és nem hivalkodó. Jelvényét, a mobiltelefont ezért rendeltetésszerûen használja: zsebben, övcsipeszen vagy derékszíjon hordja készülékét. Mindenképpen kerüli, hogy másokat irritáljon.
  2. A mobiltelefon használója mindig elérhetõ: közvetlen beszélgetéssel vagy hang- és írott üzenettel. Õ maga azonban õrködik a mások nyugalmán. A WESTIKETT figyelembe veszi a mások elérhetõségét. Reggel kilenc és este kilenc között hanghívást, máskor a kapcsolattartás egyéb szolgáltatásait: az üzenetrögzítést és -küldést, az elektronikus levelezést ajánlja.
  3. A világhálózat polgára a WESTIKETT szerint nevesíti hívását s bemutatkozik. Megkérdezi, alkalmas-e a hely és az idõpont a hívásra.
  4. Ezzel arra ösztönzi a hívott felet, hogy az is bemutatkozzék. Fogadja el a WESTIKETT ajánlását s így tisztázzák, a MOBILTELEFÓNIA szabályai szerint, alkalmas-e a hely s az idõ a közlésre. A közlés: a hírcsere ajánlata. Éppoly körültekintõen kell eljárnunk, mint bármely közlés és kötés kezdeményezésekor.
  5. A WESTIKETT a társadalmi tapintat ajánlása. Társaságban csak akkor kezdeményezzünk és fogadjunk hívást, ha megbizonyosodtunk arról, hogy másokat nem zavarunk. A közlés diszkréciója: WESTIKETT.
  6. A közlés tartalma is kívánhat diszkréciót. A WESTIKETT kíméli mások érzékenységét, jó ízléssel különbözteti meg a közösségre tartozó és a magánélet körébe tartozó közleményeket. A WESTIKETT abból az általános társadalmi parancsból indul ki, hogy egyének és csoportok érzékenységét kíméli, elismeri a magánérdek és a közjó egyeztetésének szükségét. A mobiltelefon mozgóképessége lehetõvé teszi, hogy elvonuljunk, ha másra nézve közlendõnk sértõ, vagy nem tartozik rá.
  7. A világhálózat nem teremt mindenütt egyenlõ vételi lehetõségeket. A MOBIL-LEMTAN önkéntes híve, MOBILTELEFÓNIA polgára türelmes. Megkeresi a jobb vételi lehetõségeket.
  8. Gépkocsiban a WESTIKETT jó szóval ajánlja a kihangosítót, vagy a rögzíthetõ tartót. Nemcsak azért, mert ezek nélkül a mobiltelefon használata balesetveszélyes. A mobiltelefon használata is figyelmet követel, miként a gépkocsivezetés. A WESTIKETT mindkettõt megkönnyíti.
  9. A WESTIKETT az idõ jobb kihasználását sugallja. A sürgõsség józan megítélését. A MOBIL-LEMTAN értekezleten, megbeszélések közben a GSM Táviratot ajánlja, a csendes és gyors közlés eszközét. A WESTIKETT a figyelem és a közlés önkéntes törvénykönyve, a jóízlést társítja a hatékonysággal. Testvér-erényeket kovácsol a szükségbõl.
  10. Ne zavarj senkit, hogy téged se zavarjanak. A WESTIKETT elfogadásával légy a MOBIL-LEMTAN híve, MOBILTELEFÓNIA világpolgára, a mobiltelefon lovagja.

A WESTIKETT tiltásai

Ahol a WESTIKETT NEM AJÁNLJA a mobiltelefon használatát:

  • Temetésen, egyházi szertartáson, mert mások érzékenységét sértheti a mobiltelefon használata.
  • Kórházban, más egészségügyi intézményben, mert a betegek pihenését, a kórházi gyógyító munkát zavarhatja a mobiltelefon használata (kivéve, ha a társalgóban vagyunk, vagy elõzetesen engedélyt kértünk rá).
  • Színházban, moziban; általában kulturális rendezvényeken, mert megzavarhatjuk mások szórakozását.
  • Konferenciákon, mert a közönséget nem kényszeríthetjük a mi közlendõnk kéretlen meghallgatására.
  • Étteremben, hiszen az intézménynek nem a telefonálás a rendeltetésszerû használata. Ha mégis fontos hívásra várunk, állítsuk a telefont néma üzemmódba. A beszélgetést egy csendes, félreesõ sarokban folytassuk, miután ebéd-, illetve vacsora-partnereinktõl udvariasan elnézést kértünk.

Mit ajánl a WESTIKETT, ha a beérkezõ hívásokat nem tudjuk fogadni?

Az idõben kikapcsolt mobiltelefon a WESTIKETT elõzékenysége. Mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor nem áll módunkban válaszolni a beérkezõ hívásokra. Ilyenkor mindig kapcsoljuk ki idõben a telefonunkat. Ebben az esetben udvariatlanságnak számít ugyanis, ha a készüléket egyszerûen csak akkor kapcsoljuk ki, amikor az meglepetésszerûen csörögni kezd. Ilyenkor használjuk inkább a Hangpostást, s üzeneteinket késõbb, megfelelõ idõpontban hallgassuk meg.

A Hangpostás WESTIKETT-je

Bejelentkezõ szövegünk rövid, megnyerõ legyen. A nevünkkel azonosítsuk magunkat, s a hívószámunkkal. A visszahívás ígérete a MOBIL-LEMTAN követelménye, teljesítése a WESTIKETT ajánlása.

Üzenethagyáskor mi beszélünk a Hangpostással. Ne feledjük el a nevünk és a hívószámunk bemondását. A tömör, pontos és egyértelmû üzenet a WESTIKETT további ajánlása - gyorsítja a kapcsolattartást, hasznosítja az idõt üzenet hagyására.

A WESTIKETT ajánlások gyûjteménye, melynek önkéntes vállalása a szolgáltatás emberi minõségét biztosítja. Az udvariasság és mértéktartás a kapcsolattartás színvonalát emelheti, a mobiltelefonálás rangját és hasznát egyaránt elõsegíti. A WESTEL 900 partnernek tekinti elõfizetõit. A WESTIKETT közös nyelve megszilárdítja a partnerkapcsolatot.

Vállalja velünk a WESTIKETT ajánlásait, a MOBIL-LEMTAN rendjét!

Köszönettel:
Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt.

COCOM és Magyarország

A rendőr-főkapitányságok állambiztonsági szervei, a III/I, III/II, III/III és III/IV Csoportfőnökségek és más elhárító szervezetek által szakmányban készített Napi Operatív Információs Jelentésekből (NOIJ) közölhetünk két szövegrészletet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának folyóiratának jóvoltából. Az Orbán-Schwarczkopf Balázs által a COCOM-tól a SZETÁ-ig, Kadhafitól a Vörös Brigádokig című cikkben megjelenetett NOIJ-ek nem csak a felsült mainframe számítógép vásárlásról számolnak be, hanem a Kadhafi Zöld könyve által keltett kisebb felfordulásról, vagy a szaporodó CB-sek megfigyeléséről is érdekes részleteket ismertet.

A BRFK Állambiztonsági Szerve 1982. évi 22. számú jelentéséből, 1982. február 26.

  1. ATA

A VIDEOTON Elektronikai Vállalat székesfehérvári törzsgyára tárgyalásokat folytat az amerikai CONTROL DATA Corporation (CDC) ausztriai leányvállalatával, Cyber típusú számítógép vásárlása ügyében. A CDC képviselői a legutóbbi megbeszélésen tájékoztatták a VIDEOTON-t, hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma a CDC Export-Licenc irodának visszaadta a Cybor engedélyezési dossziét. Indokuk az volt, hogy a VIDEOTON „rendezetlen ügyei” (embargó kijátszó importok beszerzési csatornái), valamint amerikai nemzetbiztonsági szempontok miatt „nem lehet ilyen áru címzettje”. A Kereskedelmi Minisztérium megjegyzésében utalt arra, hogy amennyiben a magyar vállalat „rendezetlen ügyeit” felszámolja, felszólítja a CDC-t az engedélyeztetési eljárás ismételt beindítására.

Megjegyzés:

Előzmény szerepel az 1981. VIII. 31-i 146 sz. napi információs jelentésünkben.

Intézkedés:

A BM III/II-6. és BM III/II-9. Osztályt tájékoztatjuk.

[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ, BRFK 22-1-1982.]

A III/I. Csoportfőnökség 1982. évi 56. számú jelentéséből, 1982. március 19.

3.

A Külügyminisztérium Műszaki Osztálya az utóbbi időben több olyan elektronikus alkatrész beszerzését kérte kölni külképviseletünktől, amelyek embargós listán vannak. Az egyik ilyen rendelés során az Enatechnik cég düsseldorfi irodája közölte, hogy a megrendelt alkatrészek a szocialista országokba nem szállíthatók, így nincs módjuk azokat eladni a nagykövetségeknek sem.

A rendelést végül személyes átvétel, készpénzfizetés és név nélküli számla kiállítása mellett teljesítették.

Intézkedés:

Tájékoztatjuk a BM III/II. Csoportfőnökséget.

[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ, III/I. 56-3-1982.]

A Cypherpunk’s Manifesto

Privacy is necessary for an open society in the electronic age. Privacy is not secrecy. A private matter is something one doesn’t want the whole world to know, but a secret matter is something one doesn’t want anybody to know. Privacy is the power to selectively reveal oneself to the world.

If two parties have some sort of dealings, then each has a memory of their interaction. Each party can speak about their own memory of this; how could anyone prevent it? One could pass laws against it, but the freedom of speech, even more than privacy, is fundamental to an open society; we seek not to restrict any speech at all. If many parties speak together in the same forum, each can speak to all the others and aggregate together knowledge about individuals and other parties. The power of electronic communications has enabled such group speech, and it will not go away merely because we might want it to.

Since we desire privacy, we must ensure that each party to a transaction have knowledge only of that which is directly necessary for that transaction. Since any information can be spoken of, we must ensure that we reveal as little as possible. In most cases personal identity is not salient. When I purchase a magazine at a store and hand cash to the clerk, there is no need to know who I am. When I ask my electronic mail provider to send and receive messages, my provider need not know to whom I am speaking or what I am saying or what others are saying to me; my provider only need know how to get the message there and how much I owe them in fees. When my identity is revealed by the underlying mechanism of the transaction, I have no privacy. I cannot here selectively reveal myself; I must always reveal myself.

Therefore, privacy in an open society requires anonymous transaction systems. Until now, cash has been the primary such system. An anonymous transaction system is not a secret transaction system. An anonymous system empowers individuals to reveal their identity when desired and only when desired; this is the essence of privacy.

Privacy in an open society also requires cryptography. If I say something, I want it heard only by those for whom I intend it. If the content of my speech is available to the world, I have no privacy. To encrypt is to indicate the desire for privacy, and to encrypt with weak cryptography is to indicate not too much desire for privacy. Furthermore, to reveal one’s identity with assurance when the default is anonymity requires the cryptographic signature.

We cannot expect governments, corporations, or other large, faceless organizations to grant us privacy out of their beneficence. It is to their advantage to speak of us, and we should expect that they will speak. To try to prevent their speech is to fight against the realities of information. Information does not just want to be free, it longs to be free. Information expands to fill the available storage space. Information is Rumor’s younger, stronger cousin; Information is fleeter of foot, has more eyes, knows more, and understands less than Rumor.

We must defend our own privacy if we expect to have any. We must come together and create systems which allow anonymous transactions to take place. People have been defending their own privacy for centuries with whispers, darkness, envelopes, closed doors, secret handshakes, and couriers. The technologies of the past did not allow for strong privacy, but electronic technologies do.

We the Cypherpunks are dedicated to building anonymous systems. We are defending our privacy with cryptography, with anonymous mail forwarding systems, with digital signatures, and with electronic money.

Cypherpunks write code. We know that someone has to write software to defend privacy, and since we can’t get privacy unless we all do, we’re going to write it. We publish our code so that our fellow Cypherpunks may practice and play with it. Our code is free for all to use, worldwide. We don’t much care if you don’t approve of the software we write. We know that software can’t be destroyed and that a widely dispersed system can’t be shut down.

Cypherpunks deplore regulations on cryptography, for encryption is fundamentally a private act. The act of encryption, in fact, removes information from the public realm. Even laws against cryptography reach only so far as a nation’s border and the arm of its violence. Cryptography will ineluctably spread over the whole globe, and with it the anonymous transactions systems that it makes possible.

For privacy to be widespread it must be part of a social contract. People must come and together deploy these systems for the common good. Privacy only extends so far as the cooperation of one’s fellows in society. We the Cypherpunks seek your questions and your concerns and hope we may engage you so that we do not deceive ourselves. We will not, however, be moved out of our course because some may disagree with our goals.

The Cypherpunks are actively engaged in making the networks safer for privacy. Let us proceed together apace.

Onward.


Eric Hughes kiáltványa körülbelül egy évvel a cypherpunks csapat első találkozója után született. Bár a szöveg nem kezdődik olyan erősen, mint May „kísértet járja be Európát” parafrázisa, de nagy igényeket és nagy ígéreteket ír le. Megjelenése után sokan felkapták a kiáltványt, rivaldafénybe állítva a csoportot. Például a kiáltvány 1993-as megjelenését követően születtek a Wired, a Village Voice és a Whole Earth Review-ban a cypherpunkokról szóló cikkei. Az erős szöveg választ is provokált, Bram Cohenét, a Bittorrent atyjáét hamarosan ki is rakjuk.

The Crypto Anarchist Manifesto

A specter is haunting the modern world, the specter of crypto anarchy.

Computer technology is on the verge of providing the ability for individuals and groups to communicate and interact with each other in a totally anonymous manner. Two persons may exchange messages, conduct business, and negotiate electronic contracts without ever knowing the True Name, or legal identity, of the other. Interactions over networks will be untraceable, via extensive re- routing of encrypted packets and tamper-proof boxes which implement cryptographic protocols with nearly perfect assurance against any tampering. Reputations will be of central importance, far more important in dealings than even the credit ratings of today. These developments will alter completely the nature of government regulation, the ability to tax and control economic interactions, the ability to keep information secret, and will even alter the nature of trust and reputation.

The technology for this revolution—and it surely will be both a social and economic revolution—has existed in theory for the past decade. The methods are based upon public-key encryption, zero-knowledge interactive proof systems, and various software protocols for interaction, authentication, and verification. The focus has until now been on academic conferences in Europe and the U.S., conferences monitored closely by the National Security Agency. But only recently have computer networks and personal computers attained sufficient speed to make the ideas practically realizable. And the next ten years will bring enough additional speed to make the ideas economically feasible and essentially unstoppable. High-speed networks, ISDN, tamper-proof boxes, smart cards, satellites, Ku-band transmitters, multi-MIPS personal computers, and encryption chips now under development will be some of the enabling technologies.

The State will of course try to slow or halt the spread of this technology, citing national security concerns, use of the technology by drug dealers and tax evaders, and fears of societal disintegration. Many of these concerns will be valid; crypto anarchy will allow national secrets to be trade freely and will allow illicit and stolen materials to be traded. An anonymous computerized market will even make possible abhorrent markets for assassinations and extortion. Various criminal and foreign elements will be active users of CryptoNet. But this will not halt the spread of crypto anarchy.

Just as the technology of printing altered and reduced the power of medieval guilds and the social power structure, so too will cryptologic methods fundamentally alter the nature of corporations and of government interference in economic transactions. Combined with emerging information markets, crypto anarchy will create a liquid market for any and all material which can be put into words and pictures. And just as a seemingly minor invention like barbed wire made possible the fencing-off of vast ranches and farms, thus altering forever the concepts of land and property rights in the frontier West, so too will the seemingly minor discovery out of an arcane branch of mathematics come to be the wire clippers which dismantle the barbed wire around intellectual property.

Arise, you have nothing to lose but your barbed wire fences!


A szöveget a Cypherpunks lista egyik vezéralakja Timothy C. May írta 1988-ban. Először a Crypto ’88 konferencián olvasta fel, majd később az 1989-es és ’90-es Hackers konferencián is beszélt a titkosítós szép új világról. A szöveg aztán előkerült 1992-ben a Cypherpunks alapítógyűlésén is. Tegyük gyorsan hozzá, a csoportnak volt saját kiálványa is, amit Eric Hughes írt, az a holnapi program.

Adott pillanatban jó ötletnek tűnt: cypherpunkok

A cypherpunkok a kedvenc csoportom a kilencvenes évekből. Főleg azért, mert képes vagyok eltekinteni attól, hogy a kriptoanarchista jövőben bárki vehetne magának a vaterán bérgyilkost. Vagy legalábbis a csoport leghangosabb tagját, Timonthy C. May-t nem zavarná, ha vehetne, valamelyik fiókjában talán még a kód is megvan egy gyilkosbérlő szolgáltatáshoz.

A kilencvenes évek elején minden adott volt ahhoz, hogy beszédtéma legyen a polgári használatú titkosítás, a polgári szabadságjogok és az, hogy mennyire kell szabadjára engedni a rendőröket és a titkosszolgákat. Pont kilencvenben lezajlott az Operation Sundevil, aminek keretében megpróbáltak egy csapat hackert begyűjteni egy ellopott AT&T dokumentum miatt. A razziára válaszul megszületett az Electronic Frontier Foundation, a visszanézve nagy csinnadrattával előadott kisszerű eseményeket pedig megírta Bruce Sterling a Hacker Crackdownban.

A kilencvenes évek elején született meg a katonai erősségű brutálisan erős, értelmes idő alatt feltörhetetlen titkosítást kínáló Pretty Good Privacy is. A szoftver hamarosan megtalálta az útját az Egyesült Államokon kívülre, a program alkotója ellen pedig vizsgálat indult, mert a 40 bitnél hosszabb kulcsot használó rejtjelek exporttilalom alá estek. Így vetült Philip Zimmermannra a fegyverkereskedelem gyanúja.

clipperchip

Clipper chip (fotó: Matt Blaze)

És persze a kilencvenes évek elején támadt az NSA-nek az a remek ötlete, hogy biztonságos, lehallgatástól védett telefont ad az amerikai állampolgárok kezébe. A Clipper chippel felszerelt készülékek tulajdonosai annak biztos tudatában beszélhették meg ügyeiket, hogy kizárólag az NSA tud belehallgatni a társalgásba. A kulcs letéten (key escrow) alapuló megoldás természetesen nem tetszett a szakembereknek, gyorsan ki is derítették, hogy a clipperes titkosítás viszonylag egyszerűen törhető.

Az elérhető erős titkosításra épülő új világban hívők a Cypherpunks - illetve részben a Codepunks - levelezőlistán gyülekeztek. Felkerültek a Wired magazin második számának borítójára, a csoportról Steven Levy írta a cikket. Pár héttel később szerepeltek a Village Voice-ban és a Whole Earth Review-ben is. A szekér elindult.

A Clipper mellett ezer téma foglalkoztatta a csoport tagjait. Volt szó lenyomozhatatlan, a fizikai mivoltában létező pénz minden hasznos tulajdonságával rendelkező, erős titkosítással létrehozott fizetőeszközökről, adatkikötőkről, orgyilkos piacokról, adóelkerülésről, kemény matematikai problémákról és azok elegáns programozásbeli megoldásairól. A végtelen flameháborúk közepette egy olyan világ készült, ami sosem köszöntött be, amit ma legjobban talán Stephenson A nagy Simoleon botrány novellája alapján lehet elképzelni.

Aztán a Clipper elbukott, a vizsgálat befejeztével Zimmermann piacra lépett a PGP-vel, és - ahogy Clay Shirky írja 2003-as visszatekintő cikkében - a kormány rájött, hogy az emberek igazából nem akarják titkosítani a beszélgetéseiket. Ezzel nagyjából vége is volt a dalnak. Az évtized szólhatott volna a privacy-ről, de nem tette. Az ezerféle makacs emberből összeálló lista egészen sokáig húzta, a birkatürelmű John Gilmore-nak 1997-ben lett elege belőlük, ekkor hagyott fel a Cypherpunks lista hosztolásával, ám a továbbköltöző csapat még évekig levelezgetett. 2001-ből még lehet találni CP levelezést, de az már tényleg csak az árnya volt az eredeti listának.

A csoport nézeteit a May által szerkesztett Cyphernomicon foglalja össze legjobban. A dokumentum brutálisan hosszú, sima formázás nélküli szövegben is több mint egy megabájt - az Ulysses másfél, Joyce nyert - cserébe bődületesen redundáns is. Beleolvasni viszont mindenképpen ajánlott. A kevéssé tágtűrésű olvasók a True nyms and crypto anarchy című sokkal rövidebb May írással próbálkozhatnak.

Újságkivágás-gyűjtemény

Linkek

Netscape és a webes operációs rendszer

Nem szokásunk aktuális hírekre reagálni, most mégse tudjuk megállni az ujjal mutogatást és a gúnyolódást, de legalábbis azt, hogy csendben és zárójelben megjegyezzük: nem a Google gondolta először, hogy egy böngésző és más semmi, a felhasználó vágya csak ennyi volna, hanem már a Netscape is. És annak a történetnek a végét jól ismerjük.

June 17, 1996 9:00 AM ET <br/> Netscape’s Andreessen eyes ’Internet OS’ <br/> MOUNTAIN VIEW, Calif. — Netscape Communications Corp. is attacking a number of fronts to convince customers that it still has a technological lead over rapidly approaching competition. Netscape will spin off a new subsidiary within the next month to focus on creating software for non-PC platforms, said sources close to the company.

Later this summer, Netscape will roll out a comprehensive Internet strategy that will position its servers and browser as a next-generation Internet-based operating system.

„Major new releases of our browser is a 12-month thing,” Chief Technology Officer Marc Andreessen said during an interview with PC Week at Netscape’s headquarters here last week. „Major releases of operating systems like Cairo or Copland take five years. So anything [like Java] integrated into an [operating system] is outdated the day [the operating system] ships.”

The only difference technically between Netscape’s Navigator browser and a traditional operating system is that Navigator will not include device drivers, Andreessen said.

In addition, Netscape began laying plans last week for the next-generation Navigator, code-named Galileo, and the next major release of its SuiteSpot server applications, code-named Orion, as part of its intranet framework.

„Netscape has good technology and good ideas,” said a vice president of IS at a major financial institution based in Boston who requested anonymity. „But the key for them is to make the story compelling enough that I will be interested in paying extra for technologies that I might be getting free from other vendors.”

Netscape’s as-yet-unnamed subsidiary will focus on delivering Navigator derivatives for such products as network computers, personal digital assistants and set-top boxes, said sources.

Set to be announced within the next couple of weeks, the subsidiary will likely form alliances with other vendors that are developing both hardware and software for non-PC platforms, sources added.

Netscape’s umbrella platform strategy involves releasing new and unified APIs this year for Navigator and SuiteSpot that will enable development of client/ server applications for the intranet, said Andreessen.

For example, Netscape will release new APIs for its Mail, News, Catalogue, Directory and Enterprise servers that enable corporations to create applications that leverage the underlying messaging and communications capabilities of each product. On the client side, Netscape will release connections that will more closely link Navigator to databases.

Netscape is also forming an object linking strategy to enable client-side objects and applets to communicate over the Internet with server-based applications. The framework and APIs will be based on the recently introduced Java API, called RMI (remote method invocation), and a CORBA (Common Object Request Broker Architecture)-based model, IIPO.

According to sources, Netscape will base its work on a Java-to-CORBA integration technology being developed by PostModern Computing Technologies Inc., an object-oriented application development tool vendor based here that recently merged with database connectivity vendor Visigenic Inc., of San Mateo, Calif.

In the meantime, Netscape plans to stay a step ahead of its competition with new versions of Navigator and SuiteSpot. The Galileo upgrade, due by the end of the year, will include offline Web browsing capabilities, integrated groupware replication functionality based on the company’s Collabra Share groupware, and enhanced Web site and application creation tools, according to Andreessen.

Létezik-e „hackeretika” a 90-es években?

Szabályosan égő, hogy eddig nem ajánlottuk Steven Mizrach Létezik-e „hackeretika” a 90-es években? című egészen jó cikkét. A magát a cikk írásakor kiberantropológusnak aposztrofáló tudós huszonkilenc, különböző forrásból összeszedett szöveg alapján vizsgálta, hogy a kilencvenes évek hackerei milyen szabályok mentén határozák meg magukat.

A szövegek között számtalan klasszikus darab van - például A Hacker kiáltványa - de megtalálhatóak közöttük olyan, mára közel beszerezhetetlen források is, mint egy-egy hackeres rendezvényhez tartozó WELL vitafórum. Aztán vannak szövegek, amiket le lehet vadászni a netről, de eszembe se jutott volna, ha nincs a cikk. Már ezért megéri belenézni az írásba.

Mizrach arra jut a vizsgálat végével, hogy bár vannak olyan egyének, akik a hackeretika létét is elutasítják, illetve a kilencvenes évek etikai rendszere részben más, mint a hatvanas évek MIT-s, Stanfordos komputervarázslóinak szabályai, nem etikátlanok a kilencvenes évek hackerei sem.

A magyar fordításban a Replikában megjelent cikk épp nem tölthető le a folyóirat honlapjáról - régebben pedig fent volt - szerencsére a Társadalomkutatás.hu-n keresztül még el lehet érni a (PDF)-et. Ha az se menne, akkor van sokkal jobb angol eredeti, és ha szépen megkértek, mi is feltöltünk egy példányt.

Itt jelezném, hogy remek - de tényleg, ha csak ezt az egy papírt írta volna, már az is elég lenne a boldoggá avatáshoz - professzornak van oldala is a világhálón, ami őrzi a legszebb kilencvenes éveket. Még MIDI zene is van rajta, húsz perce az szól.

Cyberpunk tudományosan

mreviewA digitális adatbázisok azért királyak, mert egy raklap, nyomtatásban már sehogy sem megszerezhető anyagot lehet letölteni róluk. A JSTOR-ban például fent van1 a Mississippi Review 47/48-as száma, ami később Storming The Reality Studio néven látott könyvben napvilágot.

A cyberpunk történetét kutatóknak, az alkalmanként előforduló posztmodern rizsa ellen kellően felvértezetteknek alap olvasmány a könyv. Szerepel benne az LSD után új örömöket találó Timothy Leary, de ott vannak a Mozgalom akkor még fiatal lázadói is. Ez az a pillanat, ahol a cyberpunk elkezd kanonizálódni. Valamivel több mint öt év és megjelennek a Time magazin címlapján, instant pánikot váltva ki az eredeti mozgalmárokból.


  1. JSTOR login persze kell, de az tényleg minden bokorban és könyvtárban van.