'multimédia' kategória archívuma.Page 2 of 4

Code Rush

Apropó Netscape, a napokban tette szabad licensz alá David Winton dokufilmes a Netscape ópenszószolásáról és az utána következő egy évről, egészen az AOL-felvásárlásig készült dokumentumfilmjét, a Code Rusht. Érdekes módon alig van szó benne szabad/nyílt forrásról, helyette viszont látunk túl nagyra nőtt startupot, az első dotcom aranyláz nyomait és hackereket természetes környezetükben, a CRT fényében. (köztük egy fiatal jwz-t, akiről kiderül, hogy tetszett neki a Hackers film)

Mesék a hálózatról

Don’t tell anyone this isn’t what we’re supposed to be working on.

(Ray Tomlinson, miközben kitalálta az e-mailt)

Idén egy csomó remek dolog negyven éves. Például a UNIX, az Arpanet és Roy barátunk a sas leszálltból. Ezek közül a világháló elődjéről készített remek emlékező podcastsorozatot a brit Open University. A kezdő beszélgetés John Naughtonnal, az egyik kedvenc brit újságírómmal és a Open University oktatójával készült. Naughtonnak többek között úgy van köze az internettörténethez, hogy írt egy remek könyvet - amit a Worldshotson laudáltam már hosszasan - a hálózatról, azokról az atyjákról, akiket ismerünk, illetve azokat, akiket el szoktunk felejteni.

A felvezető beszélgetésben is ezek a témák kerülnek elő. Aztán pedig megszólalnak maguk a legendák. Paul Baran fájóan hiányzik, pedig még él. Cserébe szóhoz jut Vint Cerf, Tim Berners-Lee, Ray Tomlinson, Jerry Yang vagy éppen Shawn Fanning. A kevéssé szokványos bandából pedig beszerkesztették a *L0pht - a túlvilágról nem rég visszatért L0phtcrack törőprogramot összerakó csapat - két hackerének, Mudge-nak és Weld Pondnak 1998-as nyilatkozatát.

Az egész anyag csak pár másodperccel hosszabb kilencven percnél, simán ráférne egy TDK Chrome kazettára, hogy rongyosra hallgassuk. Nincs mentségetek nem letölteni és meghallgatni.

Akusztikus modem revival

Modern hősök kategóriában a hónap indulója Phreakmonkey, aki egy 1964 körül gyártott, fényes fadobozba szerelt akusztikus modemet keltett életre, sőt erről videót is készített. A Livermore Data Systems által gyártott készüléket egyedül meghajtani volt kihívás a hackernek, tápkábel helyett a számítógép soros portjáról kapja az éltető áramot.

(via mindenki aki számít)

John Romero lövöldöz

Nagy emberek számítógépen játszanak sorozatunk második részében - az első Ralph Baer volt - John Romero játszik a Doom egyik béta változatával, ami alatt még a Super Nintendós Wolf3D hangjai szólnak, viszont már tartalmaz deathmatch-et. 1993-mat írunk, a rendes 3D megjelenítés még nagy szónak számít, a hardverek még egzotikusak, annyira, hogy a háttérben még egy NeXT munkaállomás is feltűnik.


A forrás John Romero Vimeo csatornája, szinte csalás, mi is érezzük.

Don’t copy that floppy

Felzárkóztató képzésként közöljük az amerikai Szoftverkiadók Szervezetének (Software Publishers Association, SPA) 1992-es kalózkodás elleni, nyomokban oktatást is tartalmazó videóját. A rapsláger közepén az America Online AD&Đ témájú MMORPG-jének alkotói mondják el, hogy a videojátékok létrehozásához egy raklap ember munkája szükséges.

Elektromos újság modemmel letöltve

Már 1981-ben lehetett tudni, hogy a napi hírek helye a számítógép képernyője. Mr Howard, akinek a daliás időkben már nem csak számítógépe, de modemje is volt, így töltötte le nap mint nap a San Francisco Examinert. A kísérlet alapvetően nem a pénzről szólt a lap számára, hanem a digitális szerkesztéssel való kísérletezésről. A lehetőséget az újságban hirdették meg, és a Bay Area két-háromezer személyi számítógéppel rendelkező geekjéből ötszáz jelentkezett is kipróbálni az újdonságot. A teljes lap két óra alatt jött le modemen, ami nagyjából tíz dollárjába került az előfizetőnek.

A videót a Gizmodo Retromodo rovata ásta elő, érdemes rájuk felirítkozni mindenkinek, akit érdekel a sosevolt jövő.

NYC Hackers és a DeCSS

1999 jó év volt a hackereknek, ekkor adták ki például a DeCSS nevű programot, amivel a DVD lemezek védelmét ki lehet kerülni. A szoftver lehetővé tette, hogy a másolásvédett filmeket linuxos vasakon is meg lehessen nézni, vagy hogy a filmeket a lemezekről kinyerjék. A szoftver megjelenését kardcsörgetés kísérte, a projektben résztvevő Jon Lech Johansen ajtaján rendőrök kopogtattak, a hackert beperelték, felmentették, az ítéletet megfellebbeztek, és végül megint felmentették.

A DeCSS kódot tiltakozásul pólókra nyomtatták, versbe foglalták, szteganográfiával más fajta adatok közé rejtették, sós kútba tették, drámát írtak belőle, onnan is kivették a pert a szólásszabadság megsértéseként értékelő aktivisták.

Stig-Lennart Sørensen 2000-es vizsgafilmje nem csak a DeCSS-sel kapcsolatos tiltakozásokkal foglalkozik, hanem a hackerkultúra szülőhelyét is bemutatja. Még az MIT Tech Model Railroad Clubjába is eljut, ahol már a nagyszámítógépek megjelenése előtt is brutálisan bonyolult irányítórendszereket építettek a kor hackerei. Ajánlott néznivaló.

Sun: jövőkép nagyvasakkal

1992-ben - huszonnégy évvel Engelbart mindent elkezdő bemutatója után - az akkor még bőven acélos Sun is úgy érezte, hogy itt az idő utat mutatni a számítástechnikának. A videóban az összes sláger feltűnik: videotelefonálás, közös - sőt távirányított - munka, internet, csodás interfészek, vastag és még annál is sokkal vastagabb kliensek, animált oktatóanyagok és brutális méretű érintőképernyők.

A jövő Sunos irodáját az a Bruce Togazzini álmodta meg, aki mostanában a Nielsen Norman Groupnál ad tanácsot ember-számítógép interakciós kérdésekben, és akinek a referencialistáján ott van az összes nagy cég. Nem is csikorog annyira a Starfire 2004-be helyezett jövője, mint az Apple ötletei. A videóhoz jár magyarázat is, ami szintén beszerezhető Tog lapjáról. Íme egy részlet:

A kibertérnek egy másik tulajdonsággal is rendelkeznie kell, hogy beváltsa az ígéretét:

  • a kibertérnek folyamatosnak kell lennie: mindig és mindenhol veled kell legyen.

Adrian több formában is hozzá tud férni a kiberteréhez bárhol is legyen. A repülőn rá tud kapcsolódni az előtte levő ülésbe rejtett csatlakozón keresztül. Az autójából az órája engedélyezi a kapcsolatát, rádión keresztül. Még egy lakatlan szigeten is a napelemes laptopjával vagy zsebszámítógépe vagy mobilja segítségével tud kapcsolódni a világhoz alacsonyan keringő műholdak segítségével. Adrian csak a nagy képernyő és a jobb kommunikációs lehetőségek miatt választotta a SunFülkét a zsebszámítógépe helyett.

(Gazs fordítása)

Internet egyszeregy

Néhol nagyokat egyszerűsít a Dragon Zoli által talált, az internet történetét bemutató oktatóvideó. Például az ARPA/DARPA, Rand, és a Bolt, Beranek and Newman sztorija önmagában is regényt tölt meg. Az operációs rendszerek, hálózati szoftverek története meg egy másik kötetet tölt meg - ennek mondjuk Hackers: Heroes of the Computer Revolution a címe. Ettől függetlenül, a videó remek áttekintés azoknak, akik csak ismerkednek a hálózat történetével. (Nem akarja valaki letesztelni mondjuk informatika órán?)


History of the Internet from PICOL on Vimeo.

Fogod te még!

A maga korában, a kilencvenes évek elején nem fogadták túlzottan jól az akkori geekek az AT&T jövőképét bemutató reklámkampányt. Pedig a sötét tónustól eltekintve csupa érdekes dolgot mutat be: a Knowledge Navigator inasához hasonlító szoftverágenst, telekonferenciát, GPS-t, videotelefonálást, csuklóra szerelt mobilt, mobilfizetést, mobilneten keresztüli faxot, digitális könyvtárakat, távmunkát és távoktatást és a sor folytatható.

Talán a reklámok sötét tónusa - a Játsz/Mát és a Hetediket is jegyző David Finchert dicséri céges, szárnyas fejvadászos hangulat - talán az AT&T ősgonosz volta miatt utasították el ezt a jövőt. Az biztos, hogy Mark Dery szerint számos paródia készült az embertelennek tartott telkó reklámok kifigurázására.