Talán még az igazi fanok sem tagadhatják, de az Apple utoljára akkor volt igazán innovatív - ami alatt az eredeti dolgokkal teli jövőképet értem - amikor egy cukrozott szénsavas üdítőben utazó cégtől áthozott főnök vezette. Igaz, hogy John Sculley majdnem belevezette a céget a földbe, de csak az ő nevéhez fűződik a Future Shock és a Knowledge Navigator koncepcióvideó. Sculley-hoz fűződik a világ első PDA-ja, a Newton, a HyperCard kártyahalom és programozási környezet. Természetesen a korát bőven megelőző QuickTake digitális kamerát is a Sculley-érában kezdték fejleszteni.
Hogy maradjon máskorra is, az ugrás után csak a két jövőkép-videó következik.
’Jövő az Apple szerint’ tovább…
Volt a magyar digitális sajtónak pár olyan éve, amikor igazi cyberpunk/cypherpunk lendülettel születtek cikkek. Ezek nagy részét Razzia követte el, de ezt most ne forszírozzuk. Itt vannak azok, amiket megleltünk.
Linkek az ugrás után, amit kihagytam azzal dobáljatok meg levélben.
’Kiberkult kaveridzs’ tovább…
Stewart Brand. Kevin Kelly. Howard Rheingold. Ja és Fred Turner, aki belőlük írt könyvet.
A Cyberpunk Educator igazi kalóz tudomány. Remix módszerrel készült, a felhasznált filmrészletekhez nem kértek egedélyt, fair use-nak pedig egy kicsit hosszú az alkotás. A kalóz étosznak megfelelően csak torrenten terjesztették, és volt valami kis lándzsarázás is körülötte.
A nyolcvanas évek SF filmeit értelmező okatófilm beszerezhető a PirateBayről, de ha már le akarjátok tölteni, akkor érdemesebb rögtön az Induction to Power sorozat forrásanyagokkal és videókkal megtűzdelt cyberpunk számát leszedni.
A The Anarchist Cookbook az egyik olyan texfájl, ami valószínűleg itthon is mindenkinek megvolt, aki a kilencvenes években öt percnél többet töltött netezéssel. Pontosabban mindenkinek volt olyan anyaga, ami állítólag az anarchista szakácskönyv volt és elég tudást tartalmazott ahhoz, hogy az ember felrobbantsa magát a garázsban.
Az eredeti könyvet William Powell írta tizenkilenc évesen 1969-ben. A szerző azóta elvégezte az iskolát, egyetemet, családot alapított, anglikán keresztény lett, és az Amazonon található írása szerint igencsak sajnálja fiatalkori botlását. A könyv reprintjeit azonban nem tudja letiltani, mert a szerzői jogok a kiadónál maradtak. Ennek megfelelően az eredeti szakácskönyvet bárki megveheti egy marék dollárért.
Szövegvariánsok
Történelem
Tóth Zoltán írja 1996. augusztusában:
Kirándulás a Net-en: A Terrorista Kézikönyv
Az Internetto internetes magazin értesülése szerint az esztergomi Joker élelmiszerboltban történt merényletkísérlet (a ketchupos bomba) ügyében nyomozó Komárom-Esztergom Megyei Rendõr-fõkapitányság … (nyomozói szerint) … a
robbanóanyag házilagos elõállításának módszere megtalálható egy olyan iratban, amelyik hozzáférhetõ a nemzetközi számítógépes hálózathon. (idézet a Népszabadság 1996. aug.16-i számából)
Nos, ez a köny a Terrorista Kézikönyv. Letöltheted, ott van, több példányban is, valahol a Hálón…! A pontos helyét hadd ne áruljam el. Ha otthonosan mozogsz a Hálón, akkor pillanatok alatt rátalálsz. Helyük állandóan változik, vagy a rendszergazda vagy a hálózat tulajdonosa – félve a következményektõl – levéteti. Ám van aki elnézi. Ez az Internet szabadsága. ’Terrorista kézikönyv és a Ketchupbotrány’ tovább…
Bill Gibson bears a striking resemblance to Elvis Costello, but is much taller; like Costello, he is seen by his supporters as working right at the artistic edge, a position they deem virtuous in and of itself. As of 1982, his already formidable reputation was based on exactly two stories, „Burning Chrome,” and „Johnny Mnemonic,” both published in Omni. (He’d written a few other stories, mostly minor, but they brought him little attention—though no opprobrium either.) Sooner or later he would have to write a novel, and there was a certain tension to the question of whether he could carry the magic over into the greater and more demanding length.
Michael Swanwick A User’s Guide to the Postmoderns címú 1986-os írása a cyberpunk írók lassú befutásáról csak az Internet Archive-ból érhető el, mert a szerző csak egy évre adta oda a cikket az SF Revunek 2003-ban. Szerencsénkre az internet valamennyire mégis archiválódik.
Marianne Trench és Peter von Brandenburg dokumentumfilmje a cyberpunk szubkultúráról. Megszólal benne Timothy Leary, a fiatal William Gibson, Michael Synergy, Vernon Reid és még sokan mások. Szó esik a kormány leváltásáról, a tiszta demokráciáról, a hacker/cyberpunk Robin Hood jellegéről, a megálmodott techno kilencvenes évekről. Kötelező olvasmány.
Az első, eredeti és igazi Zsargon Fájlt a Stanford hackerei rakták össze, dokumentálva a saját szlengjüket. A fájl felkerült az MIT szerverére is, ott további kifejezésekkel bővült. A két anyagot időnként szinkronizálták, így nagyjából egységes maradt.
Az anyagot részben és egészben is többször kiadták halott fán. 1983-ban az aktuális verzió The Hacker’s Dictionary néven látott napvilágot, később született The New Hacker’s Dictionary néven is újabb verzió. Az aktuális zsargon a 4.4.7-es verziószámot viseli, karbantartója Eric S. Raymond.
Van párhuzamos történet is. A magyar internet zsargonját az iNteRNeTTo-ban kezdték el összegyűjteni. Sőt, 1997-ben még valami szótárat is kiadtak belőle a forrásunkul szolgáló Magyar Szleng gyűjtemény szerint. Ezt a dokumentumot már csak az Archive.org időgépéből, a Wayback Machine-ből lehet előbányászni, ha valakinek van egy jobb verziója, szívesen vesszük.
A netes szlenggyűjtemény Nyírővel együtt költözött tovább az Indexbe. Bár a zsargon.index.hu cím már nem él, ennek a dokumentumnak létezik egy 2000-es mentése a fent már emlegetett gyűjteményben.
Stewart Brand, amerika Nyírő Andrása, aki pláne mindenütt ott volt és mindent megalapított mondta először a mára legendássá vált félmondatot, ami a kontextusba visszahelyezve tök mást jelent, mint ahogy azóta használjuk:
Information wants to be free (because of the new ease of copying and reshaping and casual distribution), AND information wants to be expensive (it’s the prime economic event in an information age)… and technology is constantly making the tension worse. If you cling blindly to the expensive part of the paradox, you miss all the action going on in the free part. The pressure of the paradox forces information to explore incessantly. Smart marketers and inventors quietly follow—and I might add, so do smart computer security people. →
Ezek szerint tehát helyes fordításban az információ ingyenes akar lenni, nem pedig szabad. Nesze neked szabadsör és ingyenbeszéd.
Stewart Brandről majd még többet, mert kulcsszereplő. De előbb még lógok egy Fred Turner: From Counterculture To Cyberculture rivjúval. Vagy tulképp össze is vonható a kettő.
