'magyaráz' kategória archívuma.Page 2 of 5

Adott pillanatban jó ötletnek tűnt: cypherpunkok

Published
by
kelt
on 2009. július 18.
in magyarázésszöveg
. 0 Hozzászólás

A cypherpunkok a kedvenc csoportom a kilencvenes évekből. Főleg azért, mert képes vagyok eltekinteni attól, hogy a kriptoanarchista jövőben bárki vehetne magának a vaterán bérgyilkost. Vagy legalábbis a csoport leghangosabb tagját, Timonthy C. May-t nem zavarná, ha vehetne, valamelyik fiókjában talán még a kód is megvan egy gyilkosbérlő szolgáltatáshoz.

A kilencvenes évek elején minden adott volt ahhoz, hogy beszédtéma legyen a polgári használatú titkosítás, a polgári szabadságjogok és az, hogy mennyire kell szabadjára engedni a rendőröket és a titkosszolgákat. Pont kilencvenben lezajlott az Operation Sundevil, aminek keretében megpróbáltak egy csapat hackert begyűjteni egy ellopott AT&T dokumentum miatt. A razziára válaszul megszületett az Electronic Frontier Foundation, a visszanézve nagy csinnadrattával előadott kisszerű eseményeket pedig megírta Bruce Sterling a Hacker Crackdownban.

A kilencvenes évek elején született meg a katonai erősségű brutálisan erős, értelmes idő alatt feltörhetetlen titkosítást kínáló Pretty Good Privacy is. A szoftver hamarosan megtalálta az útját az Egyesült Államokon kívülre, a program alkotója ellen pedig vizsgálat indult, mert a 40 bitnél hosszabb kulcsot használó rejtjelek exporttilalom alá estek. Így vetült Philip Zimmermannra a fegyverkereskedelem gyanúja.

clipperchip

Clipper chip (fotó: Matt Blaze)

És persze a kilencvenes évek elején támadt az NSA-nek az a remek ötlete, hogy biztonságos, lehallgatástól védett telefont ad az amerikai állampolgárok kezébe. A Clipper chippel felszerelt készülékek tulajdonosai annak biztos tudatában beszélhették meg ügyeiket, hogy kizárólag az NSA tud belehallgatni a társalgásba. A kulcs letéten (key escrow) alapuló megoldás természetesen nem tetszett a szakembereknek, gyorsan ki is derítették, hogy a clipperes titkosítás viszonylag egyszerűen törhető.

Az elérhető erős titkosításra épülő új világban hívők a Cypherpunks - illetve részben a Codepunks - levelezőlistán gyülekeztek. Felkerültek a Wired magazin második számának borítójára, a csoportról Steven Levy írta a cikket. Pár héttel később szerepeltek a Village Voice-ban és a Whole Earth Review-ben is. A szekér elindult.

A Clipper mellett ezer téma foglalkoztatta a csoport tagjait. Volt szó lenyomozhatatlan, a fizikai mivoltában létező pénz minden hasznos tulajdonságával rendelkező, erős titkosítással létrehozott fizetőeszközökről, adatkikötőkről, orgyilkos piacokról, adóelkerülésről, kemény matematikai problémákról és azok elegáns programozásbeli megoldásairól. A végtelen flameháborúk közepette egy olyan világ készült, ami sosem köszöntött be, amit ma legjobban talán Stephenson A nagy Simoleon botrány novellája alapján lehet elképzelni.

Aztán a Clipper elbukott, a vizsgálat befejeztével Zimmermann piacra lépett a PGP-vel, és - ahogy Clay Shirky írja 2003-as visszatekintő cikkében - a kormány rájött, hogy az emberek igazából nem akarják titkosítani a beszélgetéseiket. Ezzel nagyjából vége is volt a dalnak. Az évtized szólhatott volna a privacy-ről, de nem tette. Az ezerféle makacs emberből összeálló lista egészen sokáig húzta, a birkatürelmű John Gilmore-nak 1997-ben lett elege belőlük, ekkor hagyott fel a Cypherpunks lista hosztolásával, ám a továbbköltöző csapat még évekig levelezgetett. 2001-ből még lehet találni CP levelezést, de az már tényleg csak az árnya volt az eredeti listának.

A csoport nézeteit a May által szerkesztett Cyphernomicon foglalja össze legjobban. A dokumentum brutálisan hosszú, sima formázás nélküli szövegben is több mint egy megabájt - az Ulysses másfél, Joyce nyert - cserébe bődületesen redundáns is. Beleolvasni viszont mindenképpen ajánlott. A kevéssé tágtűrésű olvasók a True nyms and crypto anarchy című sokkal rövidebb May írással próbálkozhatnak.

Újságkivágás-gyűjtemény

Linkek

Code Rush

Published
by
gazs
on 2009. július 14.
in magyarázésmultimédia
. 0 Hozzászólás

Apropó Netscape, a napokban tette szabad licensz alá David Winton dokufilmes a Netscape ópenszószolásáról és az utána következő egy évről, egészen az AOL-felvásárlásig készült dokumentumfilmjét, a Code Rusht. Érdekes módon alig van szó benne szabad/nyílt forrásról, helyette viszont látunk túl nagyra nőtt startupot, az első dotcom aranyláz nyomait és hackereket természetes környezetükben, a CRT fényében. (köztük egy fiatal jwz-t, akiről kiderül, hogy tetszett neki a Hackers film)

Létezik-e „hackeretika” a 90-es években?

Published
by
kelt
on 2009. július 6.
in magyarázésszöveg
. 0 Hozzászólás

Szabályosan égő, hogy eddig nem ajánlottuk Steven Mizrach Létezik-e „hackeretika” a 90-es években? című egészen jó cikkét. A magát a cikk írásakor kiberantropológusnak aposztrofáló tudós huszonkilenc, különböző forrásból összeszedett szöveg alapján vizsgálta, hogy a kilencvenes évek hackerei milyen szabályok mentén határozák meg magukat.

A szövegek között számtalan klasszikus darab van - például A Hacker kiáltványa - de megtalálhatóak közöttük olyan, mára közel beszerezhetetlen források is, mint egy-egy hackeres rendezvényhez tartozó WELL vitafórum. Aztán vannak szövegek, amiket le lehet vadászni a netről, de eszembe se jutott volna, ha nincs a cikk. Már ezért megéri belenézni az írásba.

Mizrach arra jut a vizsgálat végével, hogy bár vannak olyan egyének, akik a hackeretika létét is elutasítják, illetve a kilencvenes évek etikai rendszere részben más, mint a hatvanas évek MIT-s, Stanfordos komputervarázslóinak szabályai, nem etikátlanok a kilencvenes évek hackerei sem.

A magyar fordításban a Replikában megjelent cikk épp nem tölthető le a folyóirat honlapjáról - régebben pedig fent volt - szerencsére a Társadalomkutatás.hu-n keresztül még el lehet érni a (PDF)-et. Ha az se menne, akkor van sokkal jobb angol eredeti, és ha szépen megkértek, mi is feltöltünk egy példányt.

Itt jelezném, hogy remek - de tényleg, ha csak ezt az egy papírt írta volna, már az is elég lenne a boldoggá avatáshoz - professzornak van oldala is a világhálón, ami őrzi a legszebb kilencvenes éveket. Még MIDI zene is van rajta, húsz perce az szól.

Cyberpunk tudományosan

Published
by
kelt
on 2009. július 3.
in kiindulópont, magyarázésszöveg
. 0 Hozzászólás

mreviewA digitális adatbázisok azért királyak, mert egy raklap, nyomtatásban már sehogy sem megszerezhető anyagot lehet letölteni róluk. A JSTOR-ban például fent van1 a Mississippi Review 47/48-as száma, ami később Storming The Reality Studio néven látott könyvben napvilágot.

A cyberpunk történetét kutatóknak, az alkalmanként előforduló posztmodern rizsa ellen kellően felvértezetteknek alap olvasmány a könyv. Szerepel benne az LSD után új örömöket találó Timothy Leary, de ott vannak a Mozgalom akkor még fiatal lázadói is. Ez az a pillanat, ahol a cyberpunk elkezd kanonizálódni. Valamivel több mint öt év és megjelennek a Time magazin címlapján, instant pánikot váltva ki az eredeti mozgalmárokból.

  1. JSTOR login persze kell, de az tényleg minden bokorban és könyvtárban van. ↩

Videotelefon szép és esős időre

Published
by
kelt
on 2009. június 27.
in Uncategorizedésmagyaráz
. 0 Hozzászólás

A feltöltő szerint valamikor a hetvenes években készült a lentebb látható, a jövőt bemutató film a brit General Post Office berkein belül. (Belőlük lesz majd később British Telecom, meg aztán BT.) A szokásos videotelefonáláson túl szerepel benne valami ultraviola fényre érzékeny, fixírozást nem igénylő papírral történő fénymásolás/faxolás is, ahol a képet a telefon képernyője vési rá a papírra.

(via John Naughton)

Whole Earth Catalog

Published
by
gazs
on 2009. június 19.
in kiindulópontésmagyaráz
. 0 Hozzászólás

Whole Earth Catalog

Amikor a digitális kultúra történetéről beszélünk, könnyen eredeztethetjük vissza az egészet az amerikai katonai-ipari komplexumig. Pedig, ha egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, hamar rátalálunk egy első ránézésre eléggé valószerűtlen csoportra is, az ellenkulturális mozgalomra. Ahogy Fred Turner rámutat, a hatvanas években erőre kapó ellenkulturális mozgalomnak két fő irányzata volt az Egyesült Államokban: az új baloldal és az új kommunalisták. Kapásból az elsőre gondolunk, amikor az ellenkultúra kapcsolatát keressük a digitális kultúrával, hiszen ennek a csoportnak volt a jelszava a hatvanas évek közepén bevezetett számítógépes katalógusrendszer ellen, hogy I am a human being, do not fold, spindle or mutilate me. Az új kommunalisták viszont nekünk most egy sokkal érdekesebb csoport. A hatvanas-hetvenes években a korábbiakhoz képest lehetetlensok ember kelt útra, hogy az addigi társadalomtól függetlenül működő új kommunákat hozzanak létre. Ők egyáltalán nem írtóztak a technológiától, sőt, olyan eszközöket láttak benne, amivel egy jobb világot lehet felépíteni.

Ennek a csoportnak volt a programadó lapja, elsődleges művelődési pontja, fóruma, enciklopédiája az 1968 és 1972 között kiadott Whole Earth Catalog, ami sokáig csak egy ezen felnőtt generációnak a közös háttérismeretét jelentette, az utóbbi pár évben került újra elő, pont mint közös gyökere az infóhippiknek, a zöld mozgalomnak, meg gyakorlatilag mindennek, ami utána következett. A katalógusban minden megtalálható volt, ami egy kommuna életéhez kellhet, a földműveléstől az ön-művelésig, útközben szót ejtve a csillagászatról és Buckminster Fuller geodézikus gömbjeiről is, valóban úgy érezhette az olvasó, hogy kezében fogja a kulcsot az élethez, a világmindenséghez meg mindenhez. „Olyanok lettünk, mint az Isten,” csavarja ki a bibliai idézetet Stewart Brand a Katalógus bevezetőjében, „ideje belejönnünk.”

Az összes cikket, leírást és ajánlást a katalógus körül hamar kialakuló közösség hozta össze, stílusában olyan az egész, mintha egy négyszáz oldalon keresztül folyó BoingBoing lenne. (Ahogy a BB elődjének is tartja a Katalógust).

Egész könyveket lehetne róla írni, és írtak is, most csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a WholeEarth.com címen digitálisan hozzáférhető beszkennelt PDF-ként az összes példány, beleértve a lapot folytató CoEvolution Quarterly számait is. Vegyétek, de legalábbis lapozzatok bele. Persze igazán akkor üt, ha valóban kézbeveszed, de a tartalom és a lelkesedés szkennelve is átjön.

Egyéb olvasnivaló a Katalógusról:

Mesék a hálózatról

Published
by
kelt
on 2009. június 12.
in kiindulópont, magyarázésmultimédia
. 0 Hozzászólás

Don’t tell anyone this isn’t what we’re supposed to be working on.

(Ray Tomlinson, miközben kitalálta az e-mailt)

Idén egy csomó remek dolog negyven éves. Például a UNIX, az Arpanet és Roy barátunk a sas leszálltból. Ezek közül a világháló elődjéről készített remek emlékező podcastsorozatot a brit Open University. A kezdő beszélgetés John Naughtonnal, az egyik kedvenc brit újságírómmal és a Open University oktatójával készült. Naughtonnak többek között úgy van köze az internettörténethez, hogy írt egy remek könyvet - amit a Worldshotson laudáltam már hosszasan - a hálózatról, azokról az atyjákról, akiket ismerünk, illetve azokat, akiket el szoktunk felejteni.

A felvezető beszélgetésben is ezek a témák kerülnek elő. Aztán pedig megszólalnak maguk a legendák. Paul Baran fájóan hiányzik, pedig még él. Cserébe szóhoz jut Vint Cerf, Tim Berners-Lee, Ray Tomlinson, Jerry Yang vagy éppen Shawn Fanning. A kevéssé szokványos bandából pedig beszerkesztették a *L0pht - a túlvilágról nem rég visszatért L0phtcrack törőprogramot összerakó csapat - két hackerének, Mudge-nak és Weld Pondnak 1998-as nyilatkozatát.

Az egész anyag csak pár másodperccel hosszabb kilencven percnél, simán ráférne egy TDK Chrome kazettára, hogy rongyosra hallgassuk. Nincs mentségetek nem letölteni és meghallgatni.

Akusztikus modem revival

Published
by
kelt
on 2009. május 28.
in magyarázésmultimédia
. 0 Hozzászólás

Modern hősök kategóriában a hónap indulója Phreakmonkey, aki egy 1964 körül gyártott, fényes fadobozba szerelt akusztikus modemet keltett életre, sőt erről videót is készített. A Livermore Data Systems által gyártott készüléket egyedül meghajtani volt kihívás a hackernek, tápkábel helyett a számítógép soros portjáról kapja az éltető áramot.

(via mindenki aki számít)

Ismét: copyright

Published
by
kelt
on 2009. május 9.
in magyarázésszöveg
. 0 Hozzászólás

A másik rovatomhoz érkező olvasói levelek jelentékeny része egyre többet foglalkozik a szoftverlopással. A levélírók túlnyomó többsége általában elítéli az illegális másolást és a pénzért való terjesztést, de nincsenek kevesen azok sem, akik rendkívüli módon próbálják bizonygatni, hogy adott esetben (az ő esetükben) az, amit csinálnak, csak látszólag olyan, mintha megsértenék más szoftverfejlesztők szerzői jogait. Valójában ők nem követnek el semmiféle jogsértést, legfeljebb ügyesen kihasználják a törvény adta lehetőségeket.

Ezekkel a mondatokkal kezdődik Kovács Győző 1988-as cikke a Mikromagazinban. Szó esik a huszonötezres törvényről, PC-k darabokban történő behozásáról, illetve a visszafejtett programokhoz készített kereskedelmi kiegészítők etikus vagy etikátlan voltáról.

Teljes cikk a hajtásvonal alatt. ’Ismét: copyright’ tovább…

FreeWeb.pdf

Published
by
kelt
on 2009. május 1.
in magyarázésszöveg
. 0 Hozzászólás

Ez a könyv Magyarország legnépszerűbb ingyenes webtárhely szolgáltatásáról, annak működéséről, üzleti modelljéről, technikai hátteréről és az elmúlt 8 (1998-2006) év történetéről szól.

Így kezdődik Agárdi Gábor könyve az SWI néven kezdő, de ingyenes tárhelyként FreeWeb néven ismertté váló szolgáltatás történetéről.

Olyan sztorikat tartalmaz, hogy a fiatal szolgáltatót megrázta a Star Wars első epizódjának megjelenése. A baljós árnyakat 132 ingyenes regisztrációt felhasználva töltötték fel a Freewebre, megtriplázva a szokásos adatforgalmat. Ahogy az évek telnek, cserélődnek a szerverek, összeomlik a webes biznisz és vele tűnik el a német befektető, biznisz lesz a domain regisztráció, sőt 2002 körül feltalálásra kerül az SMSWEB is. Ajánlott olvasmány.