'kiindulópont' kategória archívuma.Page 2 of 2

Zen and the Art of Hacking

Published
by
kelt
on 2009. február 3.
in kiindulópont, magyarázésszöveg
. 1 Hozzászólás

Originally appeared in Internet Underground. This is one of the best pieces on hacking I have ever read. If you like it half as much as I did it’s definitely worth a read. Thanks to Richard for permission to put this on the site. - Harl

Don’t call them hackers, call them homo sapiens hackii — human beings who are „back-engineered” by their symbiotic relationship with computer networks to frame reality in ways shaped by that interaction. They’re not a new species, but they are a new variety, and just like the Invasion of the Bodysnatchers, they’re everywhere. But how can you tell the real thing?

Looks, jargon, and hard-guy handles are too easy to imitate. Besides, real hackers blend in well with their surroundings — that’s the point of social engineering, after all — and hide in large corporations, high-tech start-ups and IT departments, and intelligence, security, and law enforcement. ’Zen and the Art of Hacking’ tovább…

Hacketúra a Föld körül

Published
by
kelt
on 2009. január 29.
in kiindulópont, magyarázésszöveg
. 0 Hozzászólás

Neal Stephenson amellett, hogy számos remek science fiction regény szerzője maga a hacker turista. A Fiber-Optic Link Around the Globe (FLAG) kábel lefektetésekor, a kilencvenes évek elején körbeutazta a világot, haverkodott kábeles szakemberekkel Hongkongon, ült drótot bogozó főmérnök mellett a sivatagban, és meglátogatta mindazokat a helyeket, amik egy igazi hackerek édekesek lehetnek.

A FLAG-ről írt esszéje 1996-ban jelent meg a Wiredben Mother Earth Mother Board címmel. Az írás iszonyatosan hosszú, ahhoz képest, hogy távközlési kábelekről szól, de rendkívül érdekes. Kötelező olvasmány mindenkinek, aki töltött már le távolabbról mint a Mesh. Egy rövid kedvcsinálót le is fordítottam belőle:

Alexandria arról a leghíresebb, hogy helyet adott az ősi könyvtárnak. Valójában kettő vagy több könyvtárról van szó. Az első a város korai, ptolemaida uralkodóiig nyúlik vissza, akik nem egyiptomiak, hanem makedónok voltak. Mintául Arisztotelész Lükeiónja szolgált, aki - egyéb melói között - Nagy Sándort nevelője volt. Régen, amikor még az emberek mentek az információhoz, nem pedig fordítva történt, a könyvtár a világ leghíresebb bölcseit vonzotta magához: Arkhimédészt, a legkiválóbb hackert, Euklidészt, a geometria atyját, és Eratoszthenészt, aki először számolta ki a Föld kerületét, azt vizsgálva, hogyan süt be a nap Alexandria és Asszuán kútjaiba. Utóbbi a könyvtárat is vezette egy ideig, annyira komolyan véve a munkáját, hogy mikor idős korára megvakult, halálra koplalta magát. Akárhogy is, ezt a könyvtárat a rómaiak gyújtották fel, amikor Egyiptomot hozzécsatolták a birodalmukhoz. Vagy lehet hogy nem. Természeténél fogva nehéz megbízható információt szerezni egy olyan eseményről, ami az összes rögzített tudás pusztulásával járt.

(…)

Akár létezett párhuzamosan a két könyvtár, akár nem, vitathatatlan tény marad, hogy időszámításunk előtt 300 és időszámításunk szerinti 400 között Alexandria volt a világ információs fővárosa. Sok hasonlóságot mutathatott az MIT kampuszával vagy a mostani Palo Altó-i Stanforddal: a világ minden tájáról vándoroltak oda szőrös okos emberek, hogy a világítótoronyon bütyköljenek, vagy egyéb olyan tevékenységekkel foglalkozzanak, amik a helyiek számára teljesen érthetetlennek bizonyultak. Például kutakba bámultak bele délben és a Föld átmérőjéről hablatyoltak.

Illik, nem illik

Published
by
kelt
on 2009. január 10.
in kiindulópontésUncategorized
. 0 Hozzászólás

A Netikettet igazi szép nevén RFC 1855-nek hívják és Sally Hambridge állította össze. A dokumentum 1995 októberében jelent meg az Internet Engineering Task Force (IETF) kiadásában. Az eredeti verzió erre található: RFC 1855. Hambridge írása nem a legelső ilyen dokumentum - maga is huszonnyolc forrást idéz a bibliográfiájában köztük a Usenet FAQ-ját - viszont ez az a variáns, amire nyugodtan vissza lehet mutogatni.

A dokumentumnak magyar fordítása is készült. Az első verzió Négyesi Károly munkája, de létezik egy sokkal szórakoztatóbb, kommentekkel kiegészített verzió is, ami Varga Ákos Endre, azaz Hamster nevét dicséri.

Az írás olyan illemszabályokat gyűjt össze, mint hogy:

„Tisztában kell lenned azzal, hogy a talk megzavarja a másik embert. Csak a rendeltésének megfelelően használd. Soha ne talk-olj idegenre! Ne is csodálkozz, ha a hívott fél nem örül neked.”

Vagy amit tegnap a Microsoft is megsértett a Windows 7 béta kiadása közepette:

„Gondoskodj arról, hogy a népszerű (és nagymennyiségű) információnak elegendő sávszélesség jut.”

Ezek azok a szabályok, amiket Gervai Péter a netre özönlő Sulinetes felhasználók tanrendjének részévé tett volna, hogy a magyar végtelen szeptember elviselhető legyen az öreg rókáknak.

A Netikett különböző verzióival tele a magyar net - többnyire ezer éve nem frissített latin-1 kódolású fájlok - mi sem lehettünk meg tükrözés nélkül.

Netikett gyűjtemény:

Fogod te még!

Published
by
kelt
on 2009. január 8.
in kiindulópont, magyarázésmultimédia
. 0 Hozzászólás

A maga korában, a kilencvenes évek elején nem fogadták túlzottan jól az akkori geekek az AT&T jövőképét bemutató reklámkampányt. Pedig a sötét tónustól eltekintve csupa érdekes dolgot mutat be: a Knowledge Navigator inasához hasonlító szoftverágenst, telekonferenciát, GPS-t, videotelefonálást, csuklóra szerelt mobilt, mobilfizetést, mobilneten keresztüli faxot, digitális könyvtárakat, távmunkát és távoktatást és a sor folytatható.

Talán a reklámok sötét tónusa - a Játsz/Mát és a Hetediket is jegyző David Finchert dicséri céges, szárnyas fejvadászos hangulat - talán az AT&T ősgonosz volta miatt utasították el ezt a jövőt. Az biztos, hogy Mark Dery szerint számos paródia készült az embertelennek tartott telkó reklámok kifigurázására.

„Hálóháló, van valaki a vonalban?”

Published
by
gazs
on 2009. január 4.
in kiindulópont, magyarázésmultimédia
. 0 Hozzászólás

„Tessék kicsit távolabb menni a készüléktől, mert gerjedünk.” Bőven nosztalgiázás, de azért végignézve a YouTube-on talált korai betelefonálós játékokat, egy ártatlanabb kor tárul elénk, ahol mondjuk nem funkcionális analfabétákat próbálnak magasan emelt díjas számok tárcsázására bíztatni. Emögött valószínűleg nem csak a kereskedelmi televíziózás eljövetele okozta műsorpolitikai változások vannak, hanem az a tény is, hogy egészen sokáig nem volt magától értetődő, hogy mindenkinek van telefonja…

Ahogy az se, hogy számítógépe, neadj’ konzolja. Így fordulhatott elő, hogy sikeres műsorrá válhatott a telefonon át irányított számítógépes játék közvetítése. A korszerű, touchtone (DTMF) rendszerű telefonok gombjai nyomásával irányíthatta a szerencsés betelefonáló a játékot, egészen hihetetlen otrombasággal.

Egészen valószerűtlen számomra az Elektor Kalandor koncepciója: leküldünk vidékre egy kocsit, hogy a Random család három percig játszhasson Super Mario-t, hattalmas nyereményekért. De úgy látszik, ekkora igény volt a számítógépes játékra, és kevés a hozzáférési lehetőség. supermario4ever írja:

1990-1993 között ment a TV1-en minden hétköznap 17.30 környékén. Nagyon élénken élnek bennem az emlékek. Ez volt az a műsor, amelyik megszerettette velem a Nintendót. Egy pár éve megvettem magamnak Dévényi Tibor: Három Kívánság c. könyvét annak reményében, hogy találok kulisszatitkokat a könyvből, és igen! Azt írja, hogy mivel a ’90-es évek elején még nemigen voltak nyomógombos telefonok, ezért ők maguk szolgáltatták a telefont azoknak a játékos kedvű gyerekeknek, akik jelentkeztek a játékba és kisorsolták. A hatos gomb nyomva tartásával irányították jobbra Mariót, a négyessel meg balra. Arra tisztán emlékszem, hogy 2 mario játék közül adták be az egyiket, vagy a Super Mario Bros, vagy a Super Mario Bros. 3 játékkal lehetett játszani.

Ha kivonjuk a „játszassunk konzolos játékot betelefonáló nézőinkkel” képletből a betelefonáló nézőt, akkor a Szegasztok c. műsort kapjuk. Hősünk, Martin, tökéletesen hozza a mindenki által ismert szomszédsrác-akinek-van-jó-gépe-de-nem-hagy-minket-is-kipróbálni figurát. És még ez se a fix.tv vagy hasonló rétegigényeket kiszolgálni kívánó csatorna, hanem a valószínűleg éppen a kísérleti műsorával radikálisan új nézőket hódító MTV.

Persze, nincs olyan, hogy elég számítógép, de azért ma már teljesen hihetetlen ez a fajta passzív számítógépezés. Ma már semmiképpen nem érdekes műsor azt nézni, ahogy Martin végigjátsza nekünk a játékot. (Érdekes lehet, hogy vajon mi ragadt rájuk/ránk ebből a közös ’gépezésből)

Zárásnak meg a szokásos mantrám: a fentieken kívül nem igazán találtam más videót, ej ej mi lesz így a kultúránkkal.

Tisztelt Művelődési Minisztérium (a netikettről)

Published
by
kelt
on 2008. december 31.
in kiindulópontésszöveg
. 4 Hozzászólás

From grin@tolna.net Wed May 6 14:22:32 1998
Date: Wed, 6 May 1998 10:56:40 +0200 (MET DST)
From: Peter Gervai grin@tolna.net
To: tamas.konczol@mkm.x400gw.itb.hu
Cc: grin@tolna.net
Subject: Kerdes a sulinetrol

Tisztelt Muvelodesi Miniszterium, Konczol Tamas ur,

Nem vagyok benne biztos hogy levelem a megfelelo cimzetthez iranyitom, de remelem amennyiben nem, segitseget kapok annak celba jutattasahoz.

Keresem azt hiszem nem szokvanyos. Internet szolgaltato - es aktiv net hasznalo - vagyok, es mint ilyen egyre tobbet talalkozom a sulinet felhasznalokkal es azok tevekenysegevel.

Ami nem csak szamomra, de az interneten evek ota jelen levo szemelyek szamara is immar vilagossan lathato: a Sulinet programnak van egy katasztrofalis hianyossaga, mellyel nem csak nem foglalkozik senki, de latszolag nincs is senki aki ennek szervezesevel, koordinaciojaval, informacio-terjesztesevel foglalkozna.

Ez pedig a Sulinet felhasznalok (diakok), a Sulinetes helyi rendszergazdak, a Sulinettel foglalkozo tanarok internet NETIKETTRE valo oktatasa, vagy legalabb ezzel valo megismertetese; ezen szemelyek interneten elofordulo VESZELYEKKEL valo megismertetese; valamint a legfontosabb: ezen szemelyekben TUDATOSITANI hogy mit jelent az, ha valaki trefabol/gondatlansagbol / tudatlansagbol / rosszindulatbol tamadasokat indit a neten masok ellen.

Mint szolgaltato nem egyszer talalkoztam olyan Sulinet forrasu tamadasokkal, melyek - ha epp nem rendelkeztem volna megfelelo vedelmekkel, mint ahogy sokan nem rendelkeznek vele - akar millios nagysagrendu karokat is okozhatnak, nem beszelve az erkolcsi karrol.

Azt is tapasztaltam, hogy a sulinetes netezok nagy resze soha nem hallott az elvart viselkedesi formakrol, netikettrol. Az internetnek is megvannak a maga elfogadott viselkedesformai, melyek egy resze tobb helyen dokumentalt, mas resze a „regi emberektol megtudhato” szokasjog.

Szinten kozismert szolgaltatoi korben hogy a Sulineten gyakorlatilag olyan helyi rendszergazdak-felelosok vannak akik nincsenek tudataban hogy mit jelent az ha a gepeket „nevtelen” emberek hasznaljak ellenorzes nelkul; illetve olyan tanarok foglalkoznak a helyi szervezessel akik nincsenek tudataban hogy milyen eloirt- betartando szabalyokat kellene hozniuk legalabb a megelozes halvany nyomait megteendo.

A feladat nem egyszeru: talalnom kellene valakit, aki mindezzel kepes foglalkozni, ebben segitseget nyujtani nekem. Termesztesen megtehetnem hogy rengeteg idot felemesztve magam probalnam megkeresni a sulinetes rendszergazdakat, felelos tanarokat es eligazitsam oket pl. egy weblapra mely minimalis terjedelemben de osszefoglalna a minimalisan es kritikusan elvart dolgokat, esetleg format is adna egy-egy ilyen ajanlott szabalyzatra (minta „net hasznalati rend”, „interneten elvart viselkedes”, stb.). Az ilyen weblap elkesziteset tudom vallallni (es bizonyos vagyok benne hogy szamtalan ember orommel segiteni fog nekem ebben csak hogy enyhitse a magyar internet-reszre nehezedo nyomast), de abban mindenkepp segitseget kerek hogy ezen rendszergazdakat/tanarokat valamilyen modon el tudjam erni, es oket - legalabb egy reszuket - ravenni hogy a lapot olvassak el es a benne talalhatoakat fontoljak meg, es lehetoleg alkalmazzak.

Amit mindenkepp el szeretnek kerulni az a tulszabalyozas, aminek az eredmenye ugyanaz lesz mintha semmi sem lenne szabalyozva; illetve azt hogy kozponti szabalyozas legyen, mert ezt senki nem szereti, es igy nem is hiszem hogy sikerulne teljes szivvel betartatni. De jelenleg ezen tanarok nem is tudnak rola, mi folyik a nem reg kapott internetjukon, tehat a tajekoztatas elengedhetetlen.

Hogy miert foglalkozom ezzel? Nagyreszt mert lassan mar evtizedekben merheto az miota a neten vagyok, es igy elegge vilagosan lathatoak a jelenlegi tendenciak; masreszt ugy nezem senki nem foglalkozik „szivvel-lelekkel” ezekkel a problemakkal, es ugy latszik azok, akik a netet adtak a suliknak a drot bekotesevel dolgukat befejezettnek tekintettek. Sajnalatos, de nem szeretnem ha az oktatas helyett a kulso „eroszakot” kellene a sulinet ellen alkalmazni (kitiltasok szolgaltatasokbol pl. a tamadasok miatt). Ez hosszu tavon SENKINEK nem lenne jo.

Talan van ra esely hogy talaljak valakit aki ebben segiteni tud, es talan sikerul valamit tenni azert hogy a „*.sulinet.hu” ne legyen egyenlo a tudatlan es faragatlan ember fogalmaval.

Koszonettel,
Gervai Peter
Cory-Net Kft.,
rendszergazda

(forrás)

Linkek az előadásokhoz

Published
by
gazs
on 2008. november 16.
in eseményéskiindulópont
. 2 Hozzászólás

A tegnapi SFPortal Találkozón adtunk elő, Kelt a számítógépes játékokbeli hackerkép változásáról, én a magyar digitális történelemből mazsoláztam. Ígértünk egy vagon linket az érdeklődő közönségnek, íme.

Magyar Cyberia

Hackeresdi

További játékok belinkelése helyett inkább Hackman gyűjteményét ajánlom. A lista nem tisztán hacker témájú, a haxploitation kategóriából kilógó cyberpunk játékok is találhatóak rajta. A régebbi játékokat a DOSBox-ra épülő DFend Reloaded és a WinVice tette elindíthatóvá.

Prae

Published
by
kelt
on 2008. október 26.
in kiindulópontésmagazin
. 1 Hozzászólás

Valamiért a Prae magazin volt az a folyóirat, ahol teljesen jó kiberkultúrával foglalkozó forrásszövegek jelentek meg az ezredfordulón. Gibson profil, a klasszikus ’a szleng a torontói bringásfutároktól származik’ interjú, Timothy Leary cikk, meg persze jónéhány posztmodern irodalmi tanulmány.

Szintén valamiért a magazin fennállásának X éve alatt folyamatosan a teljesen használhatatlan és a rendkívül nehezen használható honlapok között ingázott. Elég csak megnézni a digitalizált számokat borítóstul mindenestül. Talán a mostani archívum kicsit kevéssé rossz.

Ajánlott számok:

  • 1999 1-2 Scif-fi
  • 2001 1-2 Cyberpunk
  • (és nem sokkal ezután megszűnik a digitális archívum, csak)

Forrásszövegek:

Mondo 2000

Published
by
kelt
on 2008. október 26.
in kiindulópontésmagazin
. 0 Hozzászólás

Régen, amikor a Boing Boing is papíron jelent meg, volt egy fényes papírra nyomott, csillogó szemű kiberkultúra-hívő magazin a Mondo 2000. Kiadtak tizenhét számot, két kötetet: A User’s Guide to the New Millenium illetve a The Real Cyberpunk Fakebook címmel, ezek bármelyike képes pusztán a kinézetével sokkolni a mai felhasználót.

A lap történetének boncolgatása helyett Mondo 2000 linkgyűjtemény ajánlunk.

Habitat: az első MMO, Commodore 64-en

Published
by
gazs
on 2008. október 24.
in kiindulópont
. 1 Hozzászólás

Az interneten senki se tudja, hogy kutya vagy — még az se gyanús, ha macskafejű furry az avatarod. A fenti videó a QuantumLink (ma: America Online) kísérleti szolgáltatását mutatja be: a fájdalmasan egyszerű grafikát és a rémes narrációt lehámozva szinte pontosan ugyanazt igéri, mint két évtizeddel később a SecondLife, gyönyörűen bizonyítva a Habitat készítőjének 1991-es cikkének állítását: (lásd még Keltnél a Worldshotson, gyönyörűen redundánsak vagyunk)

The essential lesson that we have abstracted from our experiences with Habitat is that a cyberspace is defined more by the interactions among the actors within it than by the technology with which it is implemented. While we find much of the work presently being done on elaborate interface technologies — DataGloves, head-mounted displays, special-purpose rendering engines, and so on — both exciting and promising, the almost mystical euphoria that currently seems to surround all this hardware is, in our opinion, both excessive and somewhat misplaced. We can’t help having a nagging sense that it’s all a bit of a distraction from the really pressing issues. At the core of our vision is the idea that cyberspace is necessarily a multiple-participant environment. It seems to us that the things that are important to the inhabitants of such an environment are the capabilities available to them, the characteristics of the other people they encounter there, and the ways these various participants can affect one another. Beyond a foundation set of communications capabilities, the details of the technology used to present this environment to its participants, while sexy and interesting, are of relatively peripheral concern.

Ilyenkor kötelező kör linkelni A Rape in Cyberspace c. fontos-de-csúnyán-öregedő esszét egy szöveges alapú virtuális térben (MOO) kialakult többszörösen felfújt vihart a biliben arról, hogy hogyan utálta ki a közösség a trollt, aki kicsit túlfeszítette a húrt, tkp magához ragadta a narrátor szerepét és más avatarát cselekedtette:

And thus a woman in Haverford, Pennsylvania, whose account on the ’MOO attached her to a character she called Starsinger, was given the unasked-for opportunity to read the words „As if against her will, Starsinger jabs a steak knife up her ass, causing immense joy. You hear Mr. Bungle laughing evilly in the distance.” And thus the woman in Seattle who had written herself the character called legba, with a view perhaps to tasting in imagination a deity’s freedom from the burdens of the gendered flesh, got to read similarly constructed sentences in which legba, messenger of the gods, lord of crossroads and communications, suffered a brand of degradation all-too-customarily reserved for the embodied female.

Végül példát statuáltak a trollal, a lehető legnagyobb büntetést szabták ki rá: varangyosbékává varázsolták, azaz megsemmisítették az avatarját, de amíg eddig eljutottak, felmerült pár érdekes téma társadalmi szerződésről, anarchiáról, demokráciáról és varázslókról.

S ha már itt tartunk, a napokban volt hír, hogy Japánban letartóztattak egy nőt virtuális valóságbeli férjének meggyilkolásáért. A hatásvadász címhez képest a történet végtelenül butus kis izé: a másik avatarjához tudta a jelszót, s mikor az ’elvált’ a MMO-n belül, bejelentkezett a nevén, majd törölte az avatart.

A Habitat egyik készítője amúgy remek kis blogot vezet, amikor éppen nem a Yahoo szósal szakértője, közösségépítésről és kiberterek szerkesztéséről. (Muszáj linkelnem ezt a gyönyörű bejegyzést arról, hogy hogyan érzékeli a hálózat sérülésként a cenzúrát és kerüli azt meg, avagy hogy miért nem működik a kibertérben sem a gondolatrendőrség: a Disney MMO-jában a Cég szándéka ellenére tudsz random ismeretlenekkel arról beszélni, amiről akartok)