kelt szerzői archívum

2001 - ez itt a gép, nem harap

A számítógép nem egy rettegnivaló szörny, amellyel csak kínaiul lehet kommunkálni, ami kizárólag fohászkodásra és szitkozódásra működik. Dehogyis. Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki.

Kezdetben volt a magyar internet, és a nem geekeknek nem volt rajta sok minden. Meg aztán ijesztő is volt, idegen, tanulást igénylő valami. A Matáv először tartalmat kezdett el gyártani, így jött létre a Matáv Tartalom Projekt eredményeként az Origo.

A lap valamikor 2001 táján döntött úgy, hogy mellékletet készít a frissen számítógépet vásárlóknak és az internetre felmerészkedőknek. A tanulni vágyók két vezetőt is kaptak: Stohl Buci és Mézes Csaba kalauzolta végig őket a PC részein, a netre kapcsolódáshoz szükséges összetevőkön, és a net használatán. Már lehetett kapni Windows XP-t, de menő böngésző az Internet Explorer 5.5 volt. A szélessáv már kulcsszó volt, sőt rebesgették azt is, hogy jön a 3G-s mobilnet, de a biztonság kedvéért minden magyarázat azzal kezdődik, hogy ’ez itt a gép, nem harap’. Akkora kordokumentum, hogy megszólal.

  • [origo] Kezdőknek - számítástechnikai és internetes lecket Stohl Bucival és Mézes Csabával.

A hálózat? Részletkérdés!

This brochure outlines, in general terms, the future role of Western Union as a nationwide information utility, which will enable subscribers to efficiently, immediately, the required information flow to facilitate the conduct of business and other affairs.

Ezzel az egy szép mondattal kezdődik az utóbbi év leglenyűgözőbb dokumentuma. A szöveget 1965-ben írták, jóval azelőtt, hogy az ARPANET első gépét bekapcsolták volna. Ennek ellenére az írás nem igazán szól a hálózat kiépítéséről. A legnagyobb geek mítoszt, az internet teremtéstörténetét, egészen más megvilágításba helyezi ez az ötletelős üzleti dokumentum. A héroszaink - Baran, Licklider, Taylor stb - hőstette egyszercsak szükségszerűséggé válik.

Nagy teljesítményű számítógpek vannak, létezik nagysebességű adatátvitel, minden más csak mérnöki probléma, mint annak idején a villamosenergia-hálózat kialakítása volt. Az áramos hasonlatot tovább is viszi a szöveg. Az energiát termelő turbina folyamatosan fejlődött, de a lényege nem változott meg soha. Hasonló a Western Union szerint a számítógép is. Gyorsabb lesz, erősebb, hatékonyabb, de a lényege marad. Ha belegondolunk, a személyi számítógépekig ez az állítás igaz is marad.

A Western Union jövője csak kicsit hasonlít napjainkra. Nincsenek például olyan számítógépes telefonfülkék, ahonnan adatokat lehetne lekérni a digitális közművet használni. Vannak közös könyvtári katalógusok, azonnal frissülő tőzsdei adatok, sőt a netről még azt is meg lehet tudni, mennyit késik a vonat. Számítási kapacitást akár ma is tudunk bérelni, de ’65 óta párszor megjárta az útját az inga az erős felhő és az erős munkaállomás között.

  • Western Union Strategic Plans (PDF)

1971: Chilét bedrótozzák

A hetvenes évek legelején a bőven fejlődő országnak számító Chilében szocialista elnököt választottak, Salvador Allendét. Az elnök a neki jutott három év alatt telexvonalba és kibernetikába próbálta önteni a demokráciát - aztán jött a CIA, csúnya sztori - felépítve a Cybersyn nevű gazdasági ellenőrző, döntéssegítő információs rendszert.

A megtervezésére Stafford Beer angol kibernetikust és operációkutatót kérték fel, aki megépítette a Cybersyn nevű készüléket. A mostani internethez hasonlóan az egész országot behálózó rendszer gyakran frissülő, zoomolható adatokat szolgáltatott volna az állam gazdaságáról, egészen az egyes üzemek szintjéig lemenve.

A Cybersyn-be több szinten be lehetett nyúlni. Lett volna irányítóterem a gyárakban, és minden szinten egészen a chilei elnöki palotáig, a La Monedáig. A valóban megépített irányítószobával azonban voltak apróbb gondok Greg Borenstein lentebb beágyazott videoesszéje szerint. A helyiséget a mindentudás szolgálatába állították, az állam összes információját lehívni képes vezetőségnek nem volt eszköze a folyamatokba való beavatkozásba. A fennmaradt fotókon se papír, se kimenő információk küldésére szolgáló gép, még egy telefon sem figyelhető meg.

Borenstein előadásának hozzászólásai között akadnak olyan Cybersyn-kutatók, aki vitatják a kutató értelmezését. Barry Clemson szerint a rendszer nem központi irányításról szólt, ezért is nincs telefon a La Mondeda vezérlőjében telefon. Első blikkre az elmélet és a megvalósult berendezésben foglalt elvek különbségét vitatják. Érdemes beleolvasni.

Hasonlókat ír a rendszer mögötti elvekről a Cybersn.cl is. Ideális, kész állapotában a rendszer a helyi, üzemszintű autonómia megőrzéséről szólt volna. Csak azok a döntések kerültek volna magasabb szintre, amit helyben X ideig nem tudtak megoldani. Egyébként kizárólag az adatok mennek a legfelsőbb irányítószoba felé.

IBM 360/50, ilyen vas szűrte az adatokat Chilében (fotó: (IBM)

A rendszer mögötti munka egy részét emberek végezték. A távoli helyekről nem digitális adatokat kapott a rendszer, hanem egy ad hoc telexes megoldással küldték be. A vonal másik végén más emberek betáplálták az adatokat a rendszerbe, ami a központ közelében már tartalmazott igazi számítógépeket is, ezek valósították meg a statisztikai funkciókat.

A Cybersyn nem bizonyíthatta be, hogy valóban működőképes. Az irányítóközpont, a Cyberstride számítógépes szoftver, a helyi gazdaság kibernetikus modellje elkészültek, az előző kormány által beszerzett telexeket pedig használatba vették. Hogy pontosan mi működött is, és mi volt csak kész, azt nehéz eldönteni. 1972 októberében a napi kétezer üzenetet küldő telexhálózat segítségével a chileiek ki tudták kerülni a sztrájkoló fuvarosok által elfoglalt pontokat, mozgásban tartva a gazdaságot. A folytatás tartalmazott volna „digitális bázisdemokrácia” modult is, amin az emberek jelezhették volna elégedettségüket, illetve véleményezhettek volna szavazásra bocsátott kéréseket. Ezt a Project Cyberfolk nevű ötletet csak két városban tesztelték, és ott is nagy volt a gyanakvás vele kapcsolatban.

A folyamatos üzemet azonban megakadályozta a CIA által támogatott Augusto Pinochet 1973 szeptemberében végrehajtott puccsa. Allendét vagy megölték vagy öngyilkos lett, Beer vagy elmenekült vagy nem is volt az országban, az általa kiképzett emberek egy része túlélte az államcsínyt, az irányítóterem viszont nem, azt szétkapták Pinochet emberei.

Források:

Halló, küldeném a biteket!

Jason Scott töltötte fel a Vimeójára az idei Defcon egyik informatikatörténeti előadását. A phreakmonkes és dr. kaos urak tartotta bemutató során egy időszámításunk előtti akusztikus modemet keltenek életre. A kütyüt 1964-ben építették a Livermore Data Systemsnél, és kis hackerkedés után még most 2009-ben is fel lehet használni jelek küldésére, csak ember kell, aki kimazsolázza a tartalmat a zajból.

A páros előadása különösen azért érdekes, mert a modemek és a távközlés történelmét is tárgyalja. Erről meg olyan téma, amiről az indokoltnál sokkal kevesebbet van szó, lehet például arra tippelni, hogy mekkora feladat volt összeszögelni az internetet.

Microsystem: rendszerépítés a rendszerváltás előtt

Magyarországon két területen van jelenleg igazi verseny, igazi konkurencia, az egyik a taxizás, a másik, azt hiszem a számítástechnika. Közös jellemzőjük az, hogy viszonylag kis tőkével, az elmúlt években kis tőkével lehetett indulni, így sokan elkezdtek itt egy munkát. Saját eszközeikkel, saját fejükkel, saját tehetségükkel.

Így kezdi a mondókáját Vadász Péter, a Microsystem Kisszövetkezet elnöke 1988-ban, a Magyar Filmhíradó Krónikájában. Az 1983-ban alapult cég a műsor készítésének évében 1 milliárdos forint forgalmat bontolított, vagyona 200 millióra rúgott. A cég gépeket épített alkatrészekből, szoftvereket írt, célrendszereket szállított, például a kórházak számára. A cég készíti el a Híradó 1988-ban elkészülő új, direkt híradós célokra épített hatos stúdiójának számítógépes rendszerét, adásszerkesztő rendszerrel együtt.

A Microsystem később részvénytársasággá alakult, és az egyik legnagyobb magánkézben levő, magyar tulajdonú céggé nőtte ki magát. A Könyvtári Figyelő szerint a cég még 1993 júliusában behozta az országba az amerikai Compuserve internetszolgáltatást, amin számos külföldi lapot és szolgáltatást lehetett elérni, majd még ugyanabban az évben csődbe ment.

MOBIL-LEMTAN

A lenti mobilos etiketthez, ha egy mód van, egy szó kommentárt sem fűznénk. Az eredeti, 1999-ből származó verziója még megtekinthető a Wayback Machine-on, a CyberCulture.hu-ra archiválási céllal került fel.

Tisztelt Mobiltelefon-használó!

A mobiltelefonok elõnyei nyilvánvalóak: gyorsaság és kapcsolattartás, folyamatos elérhetõség, üzenetrögzítés, küldés. A mobil a társadalmi és üzleti érintkezés eszköze: emberi kapcsolat.

Az emberi kapcsolatok szokásokon alapulnak, melyeket az elfogadott társadalmi normák szabályoznak. A jó ízlés: egyezmény, melyet az adott társadalom fogad el. Láthatatlan törvénykönyv, mely eddig éppen az új technológiák kapcsán nem szilárdulhatott meg a társadalomban.

Az Internet már kialakított bizonyos önkéntes szabályrendszert. A NETIKETT, a hálózat etikettje valóságos jelbeszéd, amelyben még a mosolynak, a haragnak és a kételynek is egyezményes jele született.

A mobiltelefon használói sürgették, hogy ideje kialakítani a mobil illemtanát, mert nem szívesen vállalják, hogy „bunkófón” felhasználóként illessék õket. Így született meg a MOBIL-LEMTAN, a NETIKETT mintájára.

A MOBIL-LEMTAN igazából WESTIKETT. Mozaikszó, a WESTEL és az ETIKETT összevonásából. Nem szabályrendszer ez, csupán ajánlás, mely a mobiltelefonálás hasznán túl annak rangját adja meg. A mobiltelefonálás nemesi címere: a WESTIKETT.

A WESTIKETT Tízparancsolata

  1. A mobiltelefon egy világhálózat tagjává avatja használóját. A közlés új világrendjének lovagja szerény és nem hivalkodó. Jelvényét, a mobiltelefont ezért rendeltetésszerûen használja: zsebben, övcsipeszen vagy derékszíjon hordja készülékét. Mindenképpen kerüli, hogy másokat irritáljon.
  2. A mobiltelefon használója mindig elérhetõ: közvetlen beszélgetéssel vagy hang- és írott üzenettel. Õ maga azonban õrködik a mások nyugalmán. A WESTIKETT figyelembe veszi a mások elérhetõségét. Reggel kilenc és este kilenc között hanghívást, máskor a kapcsolattartás egyéb szolgáltatásait: az üzenetrögzítést és -küldést, az elektronikus levelezést ajánlja.
  3. A világhálózat polgára a WESTIKETT szerint nevesíti hívását s bemutatkozik. Megkérdezi, alkalmas-e a hely és az idõpont a hívásra.
  4. Ezzel arra ösztönzi a hívott felet, hogy az is bemutatkozzék. Fogadja el a WESTIKETT ajánlását s így tisztázzák, a MOBILTELEFÓNIA szabályai szerint, alkalmas-e a hely s az idõ a közlésre. A közlés: a hírcsere ajánlata. Éppoly körültekintõen kell eljárnunk, mint bármely közlés és kötés kezdeményezésekor.
  5. A WESTIKETT a társadalmi tapintat ajánlása. Társaságban csak akkor kezdeményezzünk és fogadjunk hívást, ha megbizonyosodtunk arról, hogy másokat nem zavarunk. A közlés diszkréciója: WESTIKETT.
  6. A közlés tartalma is kívánhat diszkréciót. A WESTIKETT kíméli mások érzékenységét, jó ízléssel különbözteti meg a közösségre tartozó és a magánélet körébe tartozó közleményeket. A WESTIKETT abból az általános társadalmi parancsból indul ki, hogy egyének és csoportok érzékenységét kíméli, elismeri a magánérdek és a közjó egyeztetésének szükségét. A mobiltelefon mozgóképessége lehetõvé teszi, hogy elvonuljunk, ha másra nézve közlendõnk sértõ, vagy nem tartozik rá.
  7. A világhálózat nem teremt mindenütt egyenlõ vételi lehetõségeket. A MOBIL-LEMTAN önkéntes híve, MOBILTELEFÓNIA polgára türelmes. Megkeresi a jobb vételi lehetõségeket.
  8. Gépkocsiban a WESTIKETT jó szóval ajánlja a kihangosítót, vagy a rögzíthetõ tartót. Nemcsak azért, mert ezek nélkül a mobiltelefon használata balesetveszélyes. A mobiltelefon használata is figyelmet követel, miként a gépkocsivezetés. A WESTIKETT mindkettõt megkönnyíti.
  9. A WESTIKETT az idõ jobb kihasználását sugallja. A sürgõsség józan megítélését. A MOBIL-LEMTAN értekezleten, megbeszélések közben a GSM Táviratot ajánlja, a csendes és gyors közlés eszközét. A WESTIKETT a figyelem és a közlés önkéntes törvénykönyve, a jóízlést társítja a hatékonysággal. Testvér-erényeket kovácsol a szükségbõl.
  10. Ne zavarj senkit, hogy téged se zavarjanak. A WESTIKETT elfogadásával légy a MOBIL-LEMTAN híve, MOBILTELEFÓNIA világpolgára, a mobiltelefon lovagja.

A WESTIKETT tiltásai

Ahol a WESTIKETT NEM AJÁNLJA a mobiltelefon használatát:

  • Temetésen, egyházi szertartáson, mert mások érzékenységét sértheti a mobiltelefon használata.
  • Kórházban, más egészségügyi intézményben, mert a betegek pihenését, a kórházi gyógyító munkát zavarhatja a mobiltelefon használata (kivéve, ha a társalgóban vagyunk, vagy elõzetesen engedélyt kértünk rá).
  • Színházban, moziban; általában kulturális rendezvényeken, mert megzavarhatjuk mások szórakozását.
  • Konferenciákon, mert a közönséget nem kényszeríthetjük a mi közlendõnk kéretlen meghallgatására.
  • Étteremben, hiszen az intézménynek nem a telefonálás a rendeltetésszerû használata. Ha mégis fontos hívásra várunk, állítsuk a telefont néma üzemmódba. A beszélgetést egy csendes, félreesõ sarokban folytassuk, miután ebéd-, illetve vacsora-partnereinktõl udvariasan elnézést kértünk.

Mit ajánl a WESTIKETT, ha a beérkezõ hívásokat nem tudjuk fogadni?

Az idõben kikapcsolt mobiltelefon a WESTIKETT elõzékenysége. Mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor nem áll módunkban válaszolni a beérkezõ hívásokra. Ilyenkor mindig kapcsoljuk ki idõben a telefonunkat. Ebben az esetben udvariatlanságnak számít ugyanis, ha a készüléket egyszerûen csak akkor kapcsoljuk ki, amikor az meglepetésszerûen csörögni kezd. Ilyenkor használjuk inkább a Hangpostást, s üzeneteinket késõbb, megfelelõ idõpontban hallgassuk meg.

A Hangpostás WESTIKETT-je

Bejelentkezõ szövegünk rövid, megnyerõ legyen. A nevünkkel azonosítsuk magunkat, s a hívószámunkkal. A visszahívás ígérete a MOBIL-LEMTAN követelménye, teljesítése a WESTIKETT ajánlása.

Üzenethagyáskor mi beszélünk a Hangpostással. Ne feledjük el a nevünk és a hívószámunk bemondását. A tömör, pontos és egyértelmû üzenet a WESTIKETT további ajánlása - gyorsítja a kapcsolattartást, hasznosítja az idõt üzenet hagyására.

A WESTIKETT ajánlások gyûjteménye, melynek önkéntes vállalása a szolgáltatás emberi minõségét biztosítja. Az udvariasság és mértéktartás a kapcsolattartás színvonalát emelheti, a mobiltelefonálás rangját és hasznát egyaránt elõsegíti. A WESTEL 900 partnernek tekinti elõfizetõit. A WESTIKETT közös nyelve megszilárdítja a partnerkapcsolatot.

Vállalja velünk a WESTIKETT ajánlásait, a MOBIL-LEMTAN rendjét!

Köszönettel:
Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt.

COCOM és Magyarország

A rendőr-főkapitányságok állambiztonsági szervei, a III/I, III/II, III/III és III/IV Csoportfőnökségek és más elhárító szervezetek által szakmányban készített Napi Operatív Információs Jelentésekből (NOIJ) közölhetünk két szövegrészletet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának folyóiratának jóvoltából. Az Orbán-Schwarczkopf Balázs által a COCOM-tól a SZETÁ-ig, Kadhafitól a Vörös Brigádokig című cikkben megjelenetett NOIJ-ek nem csak a felsült mainframe számítógép vásárlásról számolnak be, hanem a Kadhafi Zöld könyve által keltett kisebb felfordulásról, vagy a szaporodó CB-sek megfigyeléséről is érdekes részleteket ismertet.

A BRFK Állambiztonsági Szerve 1982. évi 22. számú jelentéséből, 1982. február 26.

  1. ATA

A VIDEOTON Elektronikai Vállalat székesfehérvári törzsgyára tárgyalásokat folytat az amerikai CONTROL DATA Corporation (CDC) ausztriai leányvállalatával, Cyber típusú számítógép vásárlása ügyében. A CDC képviselői a legutóbbi megbeszélésen tájékoztatták a VIDEOTON-t, hogy az USA Kereskedelmi Minisztériuma a CDC Export-Licenc irodának visszaadta a Cybor engedélyezési dossziét. Indokuk az volt, hogy a VIDEOTON „rendezetlen ügyei” (embargó kijátszó importok beszerzési csatornái), valamint amerikai nemzetbiztonsági szempontok miatt „nem lehet ilyen áru címzettje”. A Kereskedelmi Minisztérium megjegyzésében utalt arra, hogy amennyiben a magyar vállalat „rendezetlen ügyeit” felszámolja, felszólítja a CDC-t az engedélyeztetési eljárás ismételt beindítására.

Megjegyzés:

Előzmény szerepel az 1981. VIII. 31-i 146 sz. napi információs jelentésünkben.

Intézkedés:

A BM III/II-6. és BM III/II-9. Osztályt tájékoztatjuk.

[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ, BRFK 22-1-1982.]

A III/I. Csoportfőnökség 1982. évi 56. számú jelentéséből, 1982. március 19.

3.

A Külügyminisztérium Műszaki Osztálya az utóbbi időben több olyan elektronikus alkatrész beszerzését kérte kölni külképviseletünktől, amelyek embargós listán vannak. Az egyik ilyen rendelés során az Enatechnik cég düsseldorfi irodája közölte, hogy a megrendelt alkatrészek a szocialista országokba nem szállíthatók, így nincs módjuk azokat eladni a nagykövetségeknek sem.

A rendelést végül személyes átvétel, készpénzfizetés és név nélküli számla kiállítása mellett teljesítették.

Intézkedés:

Tájékoztatjuk a BM III/II. Csoportfőnökséget.

[ÁBTL 2. 7. 1. NOIJ, III/I. 56-3-1982.]

Sente, ami legyőzte az Atarit

1982 jó év volt a Nolan Bushnellre, ez például kiderüli a fenti interjúból. Egy évvel később már nem lenne ennyire kiegyensúlyozott, 83-ban már elkezdett összezuhanni a videojáték-piac. A rend csak a Nintendo Entertainment System sikerével állt helyre, de addig el kellett telnie pár évnek.

A lazán csak inventor extraordinaire-ként bemutatott Bushnell mesél az első játékáról, a Spacewar!-klón, Computer Space-ről, ami a játékosok többségének túl bonyolult volt. Megtudjuk, hogy a céget ketten alapították, fejenként 250 dollárt beletéve.

Azt is megkérdezik Bushelltől, hogy mit válaszol azokra a véleményekre, amik szerint a videojátékok károsak a gyerekekre. (Szó esik a videojátékok előtt álló, nagyobb összegeket bedobáló gyerekekről is.) Az Atari atyja szerint a magyarázat a jövőtől, az ismeretlentől való félelem. Bushnell szerint a játékok által komoly számítógépes tudást lehet szerezni, meg lehet tanulni például programozni.

Egészen klasszikus, azóta ezerszer hallott kérdések és válaszok várják a nézőket a videóban. A végén szerencsére visszabillen Bushnell tervei felé a beszélgetés, szó esik például arról a jövőről, amiben utazás helyett egy távoli városban kibérelt robot szemeivel néznénk szét.

Ha már címnek átvettük Bushnell szóviccét, el is magyarázom. Az Atari neve a góból származik, azt az állást hívják így, amikor egy kőnek, kőcsoportnak csak egy élete van. Ilyenkor ha a gazdája nem védi meg valahogyan, a következő körben bekeríthető és levehető az a csoport. A sente ezzel szemben az, aki támad, akinél a kezdeményezés van. Bushnellnek volt később, 1984-ben Sente nevű cége, ám az nem lett olyan híres, mint az Atari.

Minden, amit a hálózatról tudni illett

Az Astrobase BBS szövegfájljai közül szedtem le a tankonyv.exe nevű önkicsomagoló anyagot. Volt hozzá manuál is, de magabiztos felhasználóként bele se néztem, pedig ott írják is, hogy

A TANKONYV.EXE állományban az IIF és a SZÁMALK Infonet Kft. által először 1993 elején megrendezett „IIF felhasználói tanfolyam” III. moduljához írt jegyzet hipertext változata található.

Tulajdonképpen jól is jártam, mert így váratlanul ért a csoda, ami a legalább hat Y(es) lenyomása és a HALOZAT.BAT elindítása után várt. DOS-os, hipertextes, állítható háttér- és betűszínű tananyagot rakott össze a magyar internet egyik ősapja, Drótos László.

tankonyv_1

A könyvre rá is kérdeztem a MEK-en és úgy általában a kultúra jövőjén munkálkodó Lacinál. Átadom a szót:

A 90-es évek elején kezdtünk el hálózathasználati tanfolyamokat tartani a ZMNE-n (leginkább könyvtárosoknak), amiket a Hungarnet és az NIIF támogatott. Ez a DOS-os hipertext az elsõ verziója volt a tananyagnak, ami később kibővítve könyvben is megjelent és HTML verzió is készült.

Több dolgot is csináltam annak idején ezzel a Hyplus hipertext programmal. Akkor a web még alig volt ismert és bonyolult volt egy webszerverhez hozzáférést szerezni, ezért ez egy egyszerűbb eszköz volt arra, hogy a hipertext újszerű lehetõségeit bemutassam. Csináltam például egy informatikai témájú könyvet, ezt, úgy tudom, elég sok helyen használták a felsőoktatásban. Itt a „DOS EXE” a Hyplus verzió, amit később HTML-be is áttettem, ez utóbbi az új MEK-ben is megvan.

És volt egy szótanító alkalmazás is, ami már a tartalombővítést is bátorította, vagyis hogy a felhasználó is szerkessze a hipertextet.

tankonyv_2

A hipertextes motor minden lényegeset tud. A linkek mentén történő ugrálás mellett van benne jegyzetfüzet, ahová az érdekes dolgokat el lehet rakni, sőt még kereső is. A program XP vagy DOS-Box alatt gond nélkül beröccenthető, érdemes ránézni.

A tankönyvet nem tükröztük le, mert a fájl elérhető a MEK-ből is, akkor meg hová ugráljunk.

„UNIX rendszer. Ezt ismerem.”

Ismerős, ugye? Egy pár igazi profin kívül az összes geek évekig nevetett a Jurassic Park jellegzetes számítógépes jelenetén, ahol a fenti mondatok elsütése után Lex egy 3D-s felületen navigálva kereste az ajtózáró parancsot. Mert ilyen ugye nincsen? De volt.

A Lex által használt program a File System Navigator, és az SGI - amivel egyébként is tele van a film - IRIX nevű UNIX rendszerén fut. Siliconbunny oldaláról, ahonnan a lentebbi képet is loptam, még egy ELF binárist is le lehet tölteni, ha valakinek van kéznél 5.3-as vagy újabb rendszere.

fsn

Az FSN egyébként arra is bizonyíték, hogy mindent kitaláltak már ezerszer, például a Bumptop is csak beáll egy hosszú sor végére.