Az American Telephone and Telegraph Company - úgy szeretem ezt a nevet kiírni - megkerülhetetlen szereplője a huszadik század technikatörténetének. Kicsit olyan lehetett a cég, mint most a Google, csak a dolgozóknak nem járt ingyencsoki meg lávalámpa. Ha viszont az innováció oldaláról nézzük a dolgot, akkor az analógia többé-kevésbé tartja magát.
A távközlési fejlesztések mellett az AT&T adta világnak a Unixot is. Ráadásul úgy, hogy a licencek nagyon kevés megkötést tartalmaztak. A lazaságnak az volt az oka, hogy a cég ellen a negyvenes évek legvégén indított antitröszt pert csak nagyon versenybarát licencelési szabályok elfogadásával sikerült elhárítania maga felől a cégnek. Amikor az AT&T fejlesztők által létrehozott, és 1973-ban bemutatott Unix iránt kereslet mutatkozott, akkor azt a korábban kidolgozott szerződések mentén árulták, nehogy megint rájuk szálljon a Department of Justice. Így kezdődött a Unix fénykora.
A teljes történetet az Ars Technica írta meg a héten, érdemes átkattintani oda. Nyilatkoznak mérnökök, és még egy jónak tűnő unixtörténeti könyvet is ajánlanak.
Egy poszttal ezelőtt arra mutattunk rá Curtis videójával, hogy a Szilícium-völgyben, a kaliforniai ideológiában vastagon benne van a mai napig az ellenkultúra. Most arról lesz szó, hogy a hippi technológusok Mekkáját hogyan hozta létre a CIA és az NSA.
Mivel kezdődött a Szilícium-völgy - tette fel 2008-as előadásának elején a kérdést Steven Blank. Az internettel? A PC-vel? A mikrochippel? Mindegyikre nem a válasz természetesen. A történet a második világháborúval és német radarrendszerrel kezdődik, és nagyon komoly macska-egér játékká válik pár év alatt.
A II. világháborús kutatási pénzekből kimaradó Stanford egyetem nem akarta, hogy még egyszer kihagyják. Előbb radarkutatás, aztán ELINT kutatás települ a Szilícium-völgybe. Nyilvános és titkosított kutatásokkal is foglalkozó laborok dolgoznak az egyetemen a CIA-nek, az NSA-nek, mindenkinek, akinek csúcstechnológia kell a hidegháborúhoz.
Amikor ez mind megvolt, Frederic Terman, a völgy atyja és a Stanford igazgatója elkezdte arra biztatni a doktoranduszokat, hogy az akadémiában maradás helyett hozzanak létre cégeket. Az oktatóknak pedig hagyta - sőt javasolta - hogy tanácsadóként segítsenek tech vállalatokat. Nem lövök el több poént, a videó alig egy órás, nézzétek meg!
Ma Magyarországon már hozzávetőleg félmillióan interneteznek, így a korábbi szubkultúra egyre inkább tömegkultúrává válik.
