A hetvenes évek legelején a bőven fejlődő országnak számító Chilében szocialista elnököt választottak, Salvador Allendét. Az elnök a neki jutott három év alatt telexvonalba és kibernetikába próbálta önteni a demokráciát - aztán jött a CIA, csúnya sztori - felépítve a Cybersyn nevű gazdasági ellenőrző, döntéssegítő információs rendszert.
A megtervezésére Stafford Beer angol kibernetikust és operációkutatót kérték fel, aki megépítette a Cybersyn nevű készüléket. A mostani internethez hasonlóan az egész országot behálózó rendszer gyakran frissülő, zoomolható adatokat szolgáltatott volna az állam gazdaságáról, egészen az egyes üzemek szintjéig lemenve.
A Cybersyn-be több szinten be lehetett nyúlni. Lett volna irányítóterem a gyárakban, és minden szinten egészen a chilei elnöki palotáig, a La Monedáig. A valóban megépített irányítószobával azonban voltak apróbb gondok Greg Borenstein lentebb beágyazott videoesszéje szerint. A helyiséget a mindentudás szolgálatába állították, az állam összes információját lehívni képes vezetőségnek nem volt eszköze a folyamatokba való beavatkozásba. A fennmaradt fotókon se papír, se kimenő információk küldésére szolgáló gép, még egy telefon sem figyelhető meg.
Borenstein előadásának hozzászólásai között akadnak olyan Cybersyn-kutatók, aki vitatják a kutató értelmezését. Barry Clemson szerint a rendszer nem központi irányításról szólt, ezért is nincs telefon a La Mondeda vezérlőjében telefon. Első blikkre az elmélet és a megvalósult berendezésben foglalt elvek különbségét vitatják. Érdemes beleolvasni.
Hasonlókat ír a rendszer mögötti elvekről a Cybersn.cl is. Ideális, kész állapotában a rendszer a helyi, üzemszintű autonómia megőrzéséről szólt volna. Csak azok a döntések kerültek volna magasabb szintre, amit helyben X ideig nem tudtak megoldani. Egyébként kizárólag az adatok mennek a legfelsőbb irányítószoba felé.
IBM 360/50, ilyen vas szűrte az adatokat Chilében (fotó: (IBM)
A rendszer mögötti munka egy részét emberek végezték. A távoli helyekről nem digitális adatokat kapott a rendszer, hanem egy ad hoc telexes megoldással küldték be. A vonal másik végén más emberek betáplálták az adatokat a rendszerbe, ami a központ közelében már tartalmazott igazi számítógépeket is, ezek valósították meg a statisztikai funkciókat.
A Cybersyn nem bizonyíthatta be, hogy valóban működőképes. Az irányítóközpont, a Cyberstride számítógépes szoftver, a helyi gazdaság kibernetikus modellje elkészültek, az előző kormány által beszerzett telexeket pedig használatba vették. Hogy pontosan mi működött is, és mi volt csak kész, azt nehéz eldönteni. 1972 októberében a napi kétezer üzenetet küldő telexhálózat segítségével a chileiek ki tudták kerülni a sztrájkoló fuvarosok által elfoglalt pontokat, mozgásban tartva a gazdaságot. A folytatás tartalmazott volna „digitális bázisdemokrácia” modult is, amin az emberek jelezhették volna elégedettségüket, illetve véleményezhettek volna szavazásra bocsátott kéréseket. Ezt a Project Cyberfolk nevű ötletet csak két városban tesztelték, és ott is nagy volt a gyanakvás vele kapcsolatban.
A folyamatos üzemet azonban megakadályozta a CIA által támogatott Augusto Pinochet 1973 szeptemberében végrehajtott puccsa. Allendét vagy megölték vagy öngyilkos lett, Beer vagy elmenekült vagy nem is volt az országban, az általa kiképzett emberek egy része túlélte az államcsínyt, az irányítóterem viszont nem, azt szétkapták Pinochet emberei.
Források:
- Z. Karvalics László: Adalékok és szempontok az Internet előtörténetének vizsgálatához (PDF), vitaindító dokumentum az Információs Társadalom Szakmai Napok 2002 konferenciára.
- Jem Axelrod és Greg Borenstein: Free As In Beed: Cybernetic Science Fictions (videó)
- Alexei Barrionuevo: Before ’73 Coup, Chile Tried to Find the Right Software for Socialism
- Cybersyn.cl
- Az irányítószoba modellje
- Eden Medina: Designing Freedom, Regulating a Nation: Socialist Cybernetics in Allende’s Chile(PDF)
